Szingapur

Sziasztok!

Eloszor is a jo hir: Moni szerencsesen atveszelte a betegseget. Kutya baja – bar talan meg ovatosabb az etkezesek soran. Minden nagyobb utunkon elojon valami: Uj-Zelandon a fogamat huztak. Marokkoban tesom torte magat ossze, most meg Moni kapott egy fertozest… ezek velejaro dolgok. De nezzuk a folytatast:

Negy es fel ev utan ismet Szingapurba erkeztem… Igaz akkoriban a szukos keretek miatt a malaj  hatar tuloldalan levo Johor-bol jartam at napi vizitekre. De most, Monival egy masfajta latogatasra erkeztunk. Masfajta… ez a legjobb szo. A kulonbseg az elmult  5 hethez kepest azonnal kitunt…

Szingapur Changi reptere egyike a legmodernebb, legnagyobb es legforgalmasabb legikikotoknek a vilagon. A varosba gyorsvasuttal a legegyszerubb bejutni amit elveteni is nehez, mert lepten-nyomon mosolygos segitokbe botlik a hatarozatlan latogato.  Mar a metrobol feltunt a kulvaros tisztasaga, az allomasok tervezett biztonsagi rendszere, a tokeletes tajekoztatas. Csak amultunk a profizmuson ami nagyon meglepo egy del-kelet azsiai utazonak. Aztan kovetkezett egy ora boklaszas a kora delutani hosegben a varos kis Inddianak nevezett reszeben, mert itt lehet a legolcsobban szallashoz jutni. Lehet… ha valaki elore foglal! Legalabb 10 szallast neztunk meg mire belenyugodtunk egy 12 agyas szoba ajanlataba. Nem is igazi turistaszallo hanem inkabb egy kocsma, emeleti reszen egy tomegszallasnak kialakitott resszel. Heti 3-4szer elo zenevel, tehat hetvege leven nemigen szamithattunk nyugalomra ejfel elott. Be is vetettuk magunkat a belvarosba. 

Szingapur leglatvanyosabb resze ketseg kivul a Marina obol. Itt talalhatoak a felhokarcolok negyede, a hires Fullerton hotel, a varos jelkepenek szamito oroszlanfeju es haltestu vizkopo szobor valamint a vilag legnagyobb oriaskereke a Singapure Flyer, a “tuskeshatu” szinhaz  – es konferenciacentrum valamint a Forma-1 versenyek lelatoi… es mindezek szinpompas fenyarban csillognak. A szivarvany minden szineen! Lenyugozo latvany – foleg 165m magasbol, mert azonnal befizettunk az oriaskerekre. A Singapure Flyer 5m-rel magasabb a londoni vetelytarsanal es elkepeszto kilatast nyujt a feloras korbeperdules kozben. De ami a legmeglepobb volt, hogy legutobbi ittletem ota uj varosresz epult meg vagyis nott ki a tengerbol…  A mangrove mocsarat feltoltottek es a vizparti panorama kapott egy ultramodern muzeum-komplexet, egy haromtornyos, tetopanoramaval osszekotott luxusszallot es egy Obol Kertje nevu parkot. Ezek az utobbi harom evbe epultek meg millios fejlesztesekbol, a legmodernebb varostervezesi program kereteben… es akkor most kanyarodjunk el egy kicsit.

Szingapur a 18. szazad elejeig egy jelentektelen kis kikoto volt a malaj szultansagok egyikeben es az akkori holland es portugal (Melaka, Penang) nagy kereskedelmi kozpontok arnyekaban. Majd erre a kornyekre vetodott az angol Sir Thomas Raffles (rola mar irtam az elozo irasokban) es megalmodta, megalapitotta a korai Szingapurt. Igy valt a Brit Kelet-indiai Tarsasag bazisa es vilagkereskedelmi kozpont es innen indult el a sikertortenet. A masodik vilaghaboru utani Japan megszallas utan meg egy ideig kuszkodott a Malaj Unioban, hogy vegre 1965-ben fuggetlenitse magat. A valasztasokon gyoztes part vegul 40 ve alatt a vilag 3. legversenykepesebb gazdasagat epitette ki, vilagelso eletszinvonalra emelte a majd 5 millios varosallamot es mar-mar egy valotlannak tuno hipermodern, kornyezettudatos varoskep tervezessel a legelhetobb, legtisztabb orszagga emelte ki Szingapurt. Igaz, hogy demokratikusnak tuno egypartrendszer van a fuggetlenseg ota, szigoruan buntetik peldaul a kozteri szemetelest, a kopkodest, a ragogumizast, a dohanyzst, korlatozzak a szexualis kulturat, halalbuntetessel sulytjak a droghasznalatot vagy kotelezove tettek a sorkatonasagot… de az emberek cserebe kiemelkedo joletben elhetnek. Az autovasarlas es tartas igencsak draga, de nincs is 10 evesnel idosebb jarmu az orszagban (ez is torvenybe van rogzitve), de megis itt gurul a luxusautopiac kremje. Cserebe viszont megepitettek egy nagyon olcso, rendkivul kenyelmes es modern tomegkozlekedesi halozatot, igy dugok nincsenek is. Mezogazdasaga a kis meret miatt elenyeszo, edesviz forrasa meg nincs is. Ivovizet importal es nagy esovizgyujto rendszerekben gyujti. Viszont a tengeri kikotoje a legnagyobb, legforgalmasabb a vilagon. A partmenti vizekben egymas mellett sorakoznak dokkolasra a kontenerszallito oriashajok, a szinten vilagrekord meretu olajfinomito kozpontok mellett pedig koolajszllito tankerek szazai horgonyoznak. Valamint a tengerjaro oriashajok epiteseben is piacvezeto orszag. Tehat Szingapur nem csinal mast csak kereskedik, ad es vesz – ez a titok. Ellentetben  a tobbi azsiai orszaggal ezt a kereskedelmet viszont vilagminosegben(!) csinalja. Hadja az altalanos, gagyi, selejt, masolt termekeket Kinara meg a tobbiekre. Szingapu fobb partnerei: Korea, Japan, USA, Nyugat-Europa es az olajsejkek – ott van a penz es igeny a minosegre. A kereskedelembol befolyo beveteleit pedig a varosepitesbe es a legujabbkori modernizaciokba fekteti. Letrehozva egy szinte utopianak tuno vilagot – a turizmus, a vilaggazdagok nagy oromere. Ebben a varosban talalhato a legnagyobb luxushotelek, kaszinok es bevasarlokozpontok. (Bangkokban es Kuala Lumpurban is varosnegyedeket kaptak a plazak es shoppingcenterek, de itt egybefuggo halozatot alkotnak szerte a varsoban) A Sentosa nevu sziget meg maga a tobbhektaros es minden igenyt kielegito tomegszorakoztatas! De ide jarnak Azsia milliomosai is vasarolni, korszeru egeszsegugye miatt  plasztkai sebeszetre, orvoshoz vagy eppen befektetni. Omlik a penz Szingapurba! Csak az evenkent idelatogato 10 millios turizmus 9 milliar dollart hagy itt evente. Ehhez jarutunk mi is hozza haros es fel na alatt…

Az eloesten megcsodalt szines varost masnap buszos koruttal akartuk bejarni. Mint minden nagyvarosban a vilagon itt is letezik egy nyitott teteju turistabusz korut amely erinti az osszes nevezetes latnivalot. Megveszed a napijegyet es ott szallsz fel es le amikor es ahol csak akarsz. a legparktikusabb megoldas egy nagyvaros bejarasara. Itt jelen esetben 4 ilyen utvonal is van. Az egyik erinti a Kis India negyedet (itt leginkabb fuszer, arany,ezust kereskedok laknak akik Del-Indiabol telepultek be szazadokkal ezelott), a kinai negyedet (Szingapur lakossaganak 75%-a kinai szarmazasu, ezekben a napokba mar mindenki diszit es a jovoheti  kinai uj evet varja – ami egyben a vilag legnagyobb bulija is lesz hiszen tobb, mint 1 milliard kinai fogja unnepelni az ujesztendo eljovetelet szerte a vilagban) es a busz erinti az angolok utan ittmaradt hires kikotot, a  gyarmatositok utjat. Az egyetlen kellemetlen dolog az egesz napos  eso volt, igy szinte csak a buszrol fotoztunk.  A masodik turistabusz a modern belvarost jarja be, igy eljuthatsz barmely bevasarlo centerbe, muzeumba, kiallitasokhoz, galleriakba vagy a nagy felhokarcoloig es a tobbi nevezetes epulethez, helyszinhez. Estere pedig meghivtuk Briant egy vacsorara es esti varosnezo setara. Vele meg az indonezai Ijen kraternel ismertekdtunk meg egy tura kereteben. Hozta a baranojet is… pazar este volt… es meg az eso is elallt.  

Kovetkezo napra mar sokkal jobb idojarast kaptunk (bar a kocsmaszallasunk koncertje miatt kisse almosan indult a nap). a Sentosa szigetet vettuk celpontba. A metroval ezt a helyszint is pofonegyszeru elerni. A gond ott volt, hogy at kellett menni egy oriaspalazan… es jol beragadtunk a National Geographics uzletben :-). A sziget egy csoda! Gyonyoru zoldovezeti szorakoztato centrum. Amit csak el tudsz kepzelni… oriasakvarium, izeltlabuak haza, pilangok palotaja, vilaghaborus erod, hatalmas golfkomplexum, meses tengerpart, strand, extremsport kozpont, stb. es ezek termeszetesen a vilagon egyedulallo meretben es profizmussal megtervezve, kialakitva. Siman tobbnapos program korbejarni. Mi a kozepebe csaptunk egybol: irany a Universal Pictures Studio elmenypark! Ez a studio vilag filmgyartasanak egy alappillerje. Nekik koszonheto tobbek kozott a Shrek, a Madagaszkar,  a Mumia, a Capa, a Transzformersz, Jurassic Park epizodjok mellett tobb mas vilaghiru film is. Ennek a studionak itt Sentosa szigeten epitettek egy filmrajongo zarandokhelyet. Egy tokeletesen megepitett parkot. Mintha csak a filmgyar diszletei kozott vagy magaban a filmben setalnal. A Madagaszkar animacios mese tortenetevel kezdtuk. Egy hajout soran merultunk bele a jol ismert allatok egy ujabb kalandjaba. A fenyek, a hanghatasok, a csodalatosan kidolgozott reszletek egyarant elkapraztatjak a felnotteket is. Ahogy a mese is: gyerekeknk szol, de a felnottek is jol szorakozhatnak rajta.  Majd Shrek mocsara es tul az operencian kiralysag kovetkezett. 4 dimenzios mozi: terhatas, mozgo ulesek, viz es fusthatasok teszik felejthetetlenne az ujabb kalandot az Ogre-val es a szamarral. Az egesz kastelyt es a kiralyi udvart is megepitettek elkepeszto meretekben. Hullamvasut, elo zenes show szamarral… torpek es a film szereploi kozott setalhatsz. Aztan komolyodik a hatas: az oskorba utazunk ahogy atlepjuk a mar jol ismert Jurassic Park kaput. Elethu dinok mindenfele, egy ujabb vizes kaland a raptorok es T-rexek foldjen, pluszba egy villamgyors fuggovasut kaland. Ez a helyszin is ugy megepitve, mintha csak a Spielberg filmben lennel. Az epuletek, a logok, a terepjarok, a zenek, a hangok, a dinok uvoltese… elkepeszti hatas! Aztan irany Egyiptom. Mumiak, faraok es piramisok foldje. Szinten oriasdiszletek, filmbeli alakok es egy felelmetes szellemvasuti kaland.  Tuzek, szaguldas es a faraok atka hozza ra a fraszt a piramisok melyen setalokra. Majd irany a jovo! Optimus forobotnak kell segitened a Megatronok elleni harcba. Irany a betonbunker, a Megatronok feszke, megkapod az utasitasokat, a harci 3D szemuveget, beulsz az autova atalakult robotba es irany a csatater. A legmodernebb technologia nehany perc alatt elethu harci szituaciokba repit. Porges, robbanasok, robotoriasok az orrod elott kuzdenek (mar megfoghato valosagban). Moni nemigazan szereti a Transformers filmeket, de az elmenyszaguldasba ketszer is beult egymas utan. Szoval kepzelhetitek! Aztan egy megepitett Hollywood-i utcareszlet es New York hazai kozott er veget a korseta az Universal parkban. Az elkepeszto hatasrol beszelgettunk meg orakkal is a park utan ahol szinte az egesz napot eltoltottuk. Kisetaltunk meg a Sentosa strandra  es tettunk egy ejszakai turat a sziget egy ujabb reszet felfedezve. Csak itt el tudtunk volna tolteni egy hetet, ugy hogy ki se mozdulunk a szigetrol. 

A bucsuestere maradt az Obol kertje (Gardens  by the bay). A mernoki csoda, a felmilliard angol fontbol megepitett okopark. A feltoltott tenger es a kiirtott mangroveerdok helyere epitettek egy okoparkot. Tizennyolc darab,  15-50m magas “szuperfat” almodtak meg a mernokok. Amik esovizet gyujtenek, es napelemekkel vannak ellatva. Harom kozuluk etterem, es egy egi hid kot parat ossze.  A napelemekkel megtermelt elektromossag pedig ejszakara elkepeszto szinvarazzsal boritja be az “erdot”. A park ala, a fak tovebe ket gigauveghazat epitettek ahova a vilag minden tajarol hoztak novenyritkasagokat. Az egesz park maga a muveszet, a modern technologia es a kreativ epiteszet tokeletes kombinacioja. Lelegzetelallito latvany, mindent atjaro nyugalom… a hatterben a felhokarcolok es a varso elkepeszto fenyei. A marina Bay haromtormyos oriasa pedig minden este haromszor  egy hatalmas fenyjatekkal es lezershow-val kapraztatja el a latogatokat. Az egesz obol megtelik csodaval, szabadteri koccertek, kerti etelvasarok, kellemes meleg es a szinpompas Szingapur… A  legszebb eddigi varos ahol jartam-jartunk! Meg igy ket nappal Szingapur utan is rola beszelunk…

De most mar Kuala Lumpurban vagyunk, hogy mi tortent az utolso napokban es egy osszegzet az elmult 5 hetrol  majd leirom… de most megyunk a repterre es indulunk haza. Veget ert a vakacio…

Jahhh… Moni meg nem fejezte be a kepek feltolteset a Gili, Bali, Ubud, Szingapur, Kuala, Lumpur beszamolok melle… turelmeteket kerem. Mihamarabb potoljuk.

Bali ujratoltve

Sziasztok!

A Gili-szigetekrol valo kihajozas elott hiaba forgattuk tobbszor at a terkepet csak arra jutottunk, hogy vissza kell ternunk Balira. Balin pedig a legjobb helyet meg mindig a sziget sziveben levo Ubud nyujtotta. De mivel ezt a varost  es kornyeket mar alaposan bejartuk tavolabbi reszek fele vettuk az utiranyt. Befizettunk hat egy egesznapos eszaki korturara.

De elotte meg a baletetrol: a kis kezi tablet szamitogepunk nem sokaig birta… (olcso husnak hig a leve) vagy az itteni paras, hoseggel nyomott ido tett be neki, de folyamatosan bezugott, ugraltatta a kepernyot es sokszor csak ugy lefagyott. Igy egy jatekmenet kozbeni rakoncatlankodasa utan egyszeriben szetvertem… Tehat most a kepek feltoltesevel lesznek elmaradasok.

De vannak ennel aggasztobb hirek is. A Gili bucsuejszakan Moni evett egy thai tesztas talat meg bananos-csokis palacsintat vacsorara. Masnap reggel (indulas elott par oraval) mar hanyt es folyamatosan ment a hasa. A hanyas szerencsere abbamaradt , a hasmeneset meg hasfogoval kezeltuk. Alig ertunk at a tulso partra a hasfajasa atment a derekara es a vese korul kezte el a ujra. Nem is tudott enni, a hoseg is nyomta igy szegenyke eleg rosszul nezett ki.

De vissza a befizetett eszaki turankra, mert azt meg Moni bevallalta. Egy mikorobusz jott ertunk a reggeli orakban. Kaptunk egy sofort, 3 holland es egy jenki utitarsat. Irany eszak! Az elso allomas az elefant barlang volt ahol mar voltunk, igy a helyi arusokat boldogitottuk eros alkudozasainkkal. A masodik helyszin viszont mar erdekesebbnek tunt. Bali egyik legszentebb helye mellett parkoltunk, ez volt a Tirta Empul szent forras. Egy  termeszetes eredetu forrasnak tulajdonitanak itt kulonos erot ado kepesseget a hinduk.  A kitoresi pont egy mohas komedenceben van (szepen bugyog a feltoro viz) majd tovafolyik ket, lentebb levo nagy medencebe ahol 30 csapbol folyik ki a szent viz. Ide jarnak a hindu vallasuak zarandokolni, imatkozni, inni es furdeni. Raadasul ezekben a napokban nagy nepunnepely zajlik Balin. Minden jarmu, haz es templom feldiszitve, estenkent pedig nagy csoportokban, zenes kiseretben paradeznak a hivok keresztul-kasul a varosokban.  A furdomedencekbol a szentviz tovabbfolyik a szerencset hozo aranypontyokhoz, majd egy kozossegi furdo-mosoda jellegu helyre. Mivel mi nem hinduk vagyunk, igy a hely szelleme nemigen hatott at, de kulonlegessegnek boven megtette. Nem ugy, mint a harmadik allomas: a kaveultetveny. 

Meglatogattunk egy kis csaladi, harom hektaros kavefarmot es tettunk egy vezetett turat. A foprofil a kave: arabika es robuszt, elmagyaraztak es megmutattak a cserjeket. A kavebabok fajtait, az orlesi es hagyomanyos porkolesi modszereket. De van itt egy meregdraga kulonlegesseg is. Az pedig a Lawak kave. Ezt egy helyi roka -vagy macskaszeru, hosszufarku allatka urulekebol nyerik. Ez a Lawak  megeszi az edesebb kavebogyokat sok mas gyomolccsel, magvakkal egyutt. Majd kicsit erleli a gyomraban levo enzimekkel, aztan zsupsz kipotyogtatja. A farmer meg osszegyujti es a kiszedett kaveszemekbol a vilag egyik legdragabb, de mindenkepp legkulonlegesebb kavejat kesziti el belole. De az ultetvenyen nem csak kavet termesztenek. Kakaobabot, vaniliat, borsot, fahejat, gyombert es kulonleges gyumolcsoket. Ezekbol a fuszerekbol is kaptunk egy reszletes bemutatot a soha meg nem kostolt gyumolcsokbol pedig izelitot. Sot egy 8 fele helyi kave, tea es csokoladekostolora is meghivtak. En nem szeretem a kavekat, de Luwak kaven kivul mindegyik nagyon izlett! A farmlatogatas meg egyenest jobb kedvre deritett bennunket. Meg Moni is jobban erezte magat. A kovetkezo allomas Bali legnagyobb vulkanja (Gunung Agung – legutobbi kitores 1963-ban, ketezer aldozat) labahoz vezetett. Itt talalhato ugyanis Bali legnagyobb hindu temploma a Besakih, az anyatemplom es masik 21 kisebb templommal egy nagy komplexet alkot a szigeten. Allitolag ez a hely spiritualis kapcsolatban all a sziget tobbi reszen levo nagyobb templomokkal. Tegyuk hozza, hogy Balin kb. 20ezer hindu szenthely talalhato. A zarandokhely az unnepsegek miatt zsufolasig megtelt a hivokkel, hatalmas tomeg, forgalom es zenebona. De azert ha mar eljottunk… A soforunk mar elore figyelmezetett, hogy egy kisebb maffia uzerkedik itt. Vigyazzunk! Aztan rank is szalltak a fokapu elott. Egyszeruen nem engedtek tovabb ha nem fizetsz (az unnepseg miatt) extra penzadomany nekik vagy nem kersz es fizetsz magad melle egy “orzo-kiserot”. Persze ezeknek a helyi embereknek semmi felhatalmazasa nincs, hogy a belepojegy felett meg extra penzt kerjenek. Nemkivanatosak ok a hivatalos turavezetoknek, a turisztikai hivatalnak, az utazoknak sem – de az elbizonytalanodott turistak sokszor bedolnek nekik… es az igy szerzett profit hatalmas bevetelt jelent a helyi keresztapaknak. Csak harmadszori nekifutasnak sikerult bejutnom, de akkora mar rendesen felhuztak. (ezt latvan hagytak csak beken) Moni vegul mar be se ment, mert eros fajdalmak tortek ra megint. A tortentek es a mar szazadik hindu templomlatogatas miatt mar annyira nem is volt erdekes az egesz es a tomeg is kezdett az agyamra menni… Sebaj. Haladtunk is tovabb: egy nagy teraszos, rizsultetveny mellett tovabb az egykori kiralysag vizipalotajahoz. Ezekre a helyszinekre Moni vesegorcsei mar erosen ranyomtak a belyeget es kertuk is, hogy Ubudba egyenesen a korhaznal tegyenek ki minket.

Az indonez egeszsegugy nem valami hires, de helyi maganklinikan kedvesek es segitokeszek voltak. Kiderult, hogy nem egyedi jelenseg a turistak koreben. Bakterium vagy parazitafertozes okozhatja a rosszulletet, a vesegorcs meg arra utalhat, hogy a bevett gyogyszer nem a legmegfelelobb. (a hotelbe visszaterve valoban rajta volt a Lopedium nevu hasfogon, hogy szalmonella fertozes eseten nem ajanlott). Kaptunk tehat antibiotikumot, emesztest elosegito kapszulat es hanyinger elleni gyogyszert. Szigoru dieta, csak ioncserelt viz ivasra, sok folyadek, gyumolcsok es forro levesek! Ha harom nap utan sincs javulas kell egy vertesztet csinalni….

Ma mar sokkal jobban erzi magat es ket nap utan mar evett is valamit… Labadozunk az utolso nap Balin. Netezes, masszazs, az utolso ajandektargyak beszerzese es pihenes. Holnap repulunk tovabb Szingapurba. (talan talalkozunk az Ijen kraternel megismert Brian baratunkkal is)

MEGEGYSZER LEIROM (Monimama kedveert): A LANYA MAR SOKKAL JOBBAN VAN!!!!

Gili-szigetek, Lombok

Sziasztok!

Bali utan megint tengerpart kovetkezett, mert mar Palawan olyan regnek tunt, igy atugrottunk a szomszedos nagy szigetre: Lombok-ra. Ezen a helyen igazabol ket nagy idegenforgalmi latvanyossag van. Az egyik a Rijeni vulkan amely haromezres csucskraterehez 2-3 napos turakat szerveznek, de a csapadekos evszak miatt ez a tura januarban zarva van a sarlavinak miatt. A masik helyszin pedig a Gili szigetek. Lombok partjainal harom icipici sziget fekszik egymas mellett. az elso a Gili Air (teknos sziget) a legkisebb, foleg helyiek lakta homokos tengerparttal. A kozepso a Gili Memo (kigyo sziget) egy szep madarparkkal , sos tavacskaval a kozepen. Csendes, nyugodt szigetecske nehany elokelo nyaraloparkkal. A harmadik legnagyobb pedig a Gili Trawangan (sarkany sziget) – mi ezt valasztottuk, mert a legtobb lehetoseget nyujtotta. A szigetekrol tudni kell, hogy nincsenek rajta se autok, se motorok, se normalis utak… gyalog, kerekparral vagy ketkereku lovasszeker taxival kozlekedhetnek a szigetlakok, latogatok. Eppen ezek miatt a viznel mar csak a levego tisztabb. De a levego se kristalytiszta, mert jocskan keveredik koze a Sarkany szigetet ellepo marihuana fustbol. Gili Triwangan  masik neve ugyanis bulisziget! Indoneziaban sulyosan buntetik a muszlimok a kabitoszer es a konnyu drogok hasznalatat, birtoklasat, de itt a Giliken nincsen rendorseg! Semmi felugyelet mellett szorakozhatnak az idelatogatok. Akkor most kepzeljetek el milyen hely lehet… lepten nyomon kapod az ajanlatokat az utcan, a boltokban, sot a buvarturak elott is felkinaljak, hogy “meg szinesebb legyen a lenti vilag”. A vendeglatohelyek  a foutcan hirdetik a varazsgombas kulonlegessegeket es a meses alkoholos koktelok akcioi is vegtelen szamba sorakoznak fel. A hosszu tengerpart tehat egy vegrtelen hosszu bulipartta notte ki magat. Az utca masik oldalan pedig a meno szallasok, luxushotelek, ettermek,. turaugynoksegek, buvarklubbok sorakoznak. Egy utcaval bentebb azonban mar a helyiek utott-kopott betontegla viskoi allnak. A kontraszt nagyon szembetuno! De a sziget szerencsere akkora, hogy meg lehet talalni a nyugalmat is. Csak el kell hagyni a partvonalat. De a sarkany sziget nem csak errol hires es mi sem ezert mentunk oda. Indonezia legszebb buvarhelyei vannak a szigetek korul – es mi megkedveltuk a tengeri elobvilagot…

Az idojaras tokeletes itt meg esos idoszakban is, sot talan az ottletunk alatt elmaradt frissito esok miatt meg nyomottabbnak tunt a hoseg. Percek alatt vorosre lehet egni a napon, igy a tobbseggel egyutt mi is csak arnyekban napozgattunk. A sziget epp akkora, hogy ket ora alatt kenyelmesen korbesetalhato vagy lovaskocsi taxival, esetleg bringaval meg ennel is gyorsabb. A meg nem teljesen korbeepitett szigeten mindenki megtalalhatja a maga  kis csendes szakaszat furodni, napozni, lazulni. Viszont amitol masok ezek a szigetek, hogy nincsenek nagy osszefuggo homokos partok a setara, mert a globalis felmelegedes hatasara bekovetkezett korallpusztulas es a dinamithalaszat rendesen pusztitja a korallmezot. A letort darabok pedig elboritjak a partszakaszt. Ovatosan a mezitlabazassal! De mivel ilyen kozel vannak a korallok, igy mar par metert besetalva a tengerbe is meglepoen gazdag elovilag tarul eled, ha van egy buvarszemuveged. A koralltormelekes homokpad viszont szep feher szint ad az amugy gyonyoru smaragdzold tengernek. A hatterben pedig Lombok zold hegyei latszodnak, vagy az aranysarga naplemente a keson kiuloknek. Kikapcsolodni napkozben tehat a szigetet boklaszva lehet leginkabb. Vagy beiratkozni egy palackos buvartanfolyamra es irany a kek melyseg felfedezese. Rengeteg buvaroktato szallas kozul lehet valasztani es egy het alatt el tudod sajatitani ugy az alapokat, hogy jonehany csodas merules reszese lehetsz. Nekunk harom napunk volt a szigeteken, igy “csak” a felszini buvarkodast valasztottuk. Befizettunk tehat egy “snorkeles” mindharom sziget legszebb merulohelyeit bejaro hajoturara. Uvegfeneku hajora ultettek minket ugy jo 40 masik turistaval egyutt es korbejartuk a szigeteket. A negy meruleses hajotura soran kapsz egy lelegzopipat, egy buvarmaszkot es ket bekatalpat… majd csobbansz a tengerbe. Aminek vize itt olyan meleg volt, hogy egyatalan nem erzodott frissitonek a furdes. Komolyan mondom, hogy otthon talan meg hidegebb vizet engednek kadba ha furdeni tamadna kedvem. Szoval ott lebegsz a tobbiekkel a tengerben jol szetszorva  es egyszer csak lefele fordulsz. Majd megnyilik elotted a melysegi szepseg. Valtozatos szinu, alaku, meretu korallok erdeje fogad telis-tele halakkal. A melyseg 10-15m korul lehet, de a tuzo napsutes tokeletesen atvilagitja es beragyogtatja a sosvizi elovilagot. A melyebb vizu merulesek soran meg kenyerdarabokat osztogatnak csalinak – ami tokeletesen bevalt modszer. Par perc elteltevel hatalmas halak usznak fel a sotet melybol es az orrod elott falatozgatnak majd tunnek el ismet a vegtelenbe. En inkabb hegyi ember vagyok, de hihetetlen elmeny ott uszkalni egy oriasakvarium tetejen es csak csodalni a szines halacskak tancat, a napsugarakat ahogy a melybe vetodnek es elvezni ahogy a tengeri aramlatok es hullamok odebblokdosnek egy-egy ujabb koralltomb fele. Majd visszakapaszkodol a hajodra es jon a kovetkezo helyszin ahol teknosok evezgetnek bekesen a tengerfenek korul. Sokszor ismetlem mar magamat az utobbi irasokban, de ez ismet egy eletre szolo elmeny es ajanlom mindenkinek. Tobb napot is eltolthetsz ilyen elmenyekkel, sot a palackos merulesnek capakkal, rajakkal is talalkozhatsz. Legkozelebb talan, ha tobb idonk marad…

A Gili-k megiscsak az ejszakai eletet kedvelok tokeletes helyszine. A napi elmenyek utan estere pezsdul meg csak igazan az elet. Duborog a zene, egnek a fenyek, literszam fogy az alkohol, a fuves cigik fustje meg mar szinte megszediti az arrafele setalokat is. A tengerpart tele van szepen kigyurt testu sracokkal akik egy levegovetellel setaljak vegig a partot es ugy feszitenek, mintha ket dinnye lenne a honaljuk alatt. Megy is a jofofizas rendesen. No de ok se lennenek ha a huszoneves, kikent es behuzott hasu libacskak nem kellettnek magukat cseppnyi bikiniben elottuk. Szoval zajlik az ejszakai elet ami oly tavol all tolem…, es csak most lattam a szakadek szelen, hogy ez a let nem is fog engem behuzni meg egy ideig.

Mire a bulik belelendultek mi mar a szallasunkon voltunk es videoztunk. Ez is egy tipikus azsiai dolog: mindenfele (Malajzia, Kambodzsa, Thailand, indonezia, stb.) csak masolt filmeket lehet venni. De olyan uj mozifilmeket, hogy a premiere is csak alig kezdodott meg el Europaban. Nem am zugarusoknal hanem hatalmas boltokban, polcokkal teli hamisitvanyok varjak a filmrajongokat. A varosok utcain es teljesen buntetlenul, sot a minoseggel sincs nagy gond! Eredetit nem is lattunk! Szoval hiaba harcolnak  Europaban es az allamokban a szerzoi jogvedelem mellett, hirdetik, hogy a masolas, hamisitas bunugy meg miegymas. Egesz Azsia a hamisitvanyok kereskedelemtol viragzik ugy, hogy itt a lakossag joval toobszorose az otthoniaknal. Remenytelen harc ez.

A haromnapos Gili utazasunk gyonyoru volt es tanulsagos, mindenkepp megerte ide eljonni. Foleg ugy, hogy mar nem lesz nagyon alkalmunk a tengerben furodnunk az utunk hatralevo reszeben. Hegyek, vulkanok, templomok es metropoliszok varnak az utolso heten.

Viszlat kek tenger, viszlat palmafak, viszlat homokos partok, viszlat Gili-szigetek! Koszonjuk, egy orok elmeny volt!

Bali: Ubud es kornyeke

Sziasztok!

Indonezia egy ujabb szigeten kotottunk ki. Vagyis hivatalosan indonez terulet, de ez megis mas. Ez Bali! A vilagturizmus egyik legkozkedveltebb szigete Delkelet-Azsiaban. Ezen a szigeten tartjak meg magukat a hindu vallasuak az elnyomo muszlimok ellen. Ahogy magukat hivjak: a balinezek,  a turizmus viragzasa miatt jobb eletkorulmenyek kozt elnek, mint peldaul a javaiak. A turizmus pedig viragzik: a nyugati reszen fekszik a Kuta regio, a szorfosok es a habzoszaju partifiatalok paradicsoma. Az eszaki regioban magas vulkanok es fekete homokos partok vannak, keleten pedig a cxsendes es nyugodtabb legkorre vagyo utazok mennek. Mi egybol a sziget kozepebe vagtunk: Ubud varosba es a kornyekere.

Ubud a kulturalis kozpontja Balinak. Igazi muvesz zona. A varos kulteruleten hatalmas utcakon sorakoznak egymas mellett a kofaragok es fafaragok muhelyei. A belvaros telis-tele kepgaleriakkal, szalonokkal, masszastermekkel,  muvesz studiokkal, kezmuvesek alkotasaival. Persze rengeteg etterem, kavezo es utcai arus is van. Rendkivul szines forgatag… es ami kulon  karaktert ad az egesznek az a hindu templomok. Az egesz varos, a kornyek mintha egy ezereves hindu nagyvarosra epult volna. Az epuletek tulnyomo tobbsege elmehetne akar muemleknek is. A mi szallonk is a kor epitesenek megfelelo stilusban epult. Mindenfele szobrok, hindu isteneket dicsoito alkotasok. Tenyleg figyelnek a hagyomanyok megovasara. Minden porta ele naponta raknak kis “ordoguzo” kosarkakat, fustolok ezreinek illata jarja be az utcakat. Az ido meg mindig fulledt meleg, naponta frissito zaporral. Turistaszezon ide vagy oda ennyi utazot mi egesz Javan nem lattunk, mint itt. Kapott is ez a regio jo harom napot tolunk.

A varos tokeletes szinhelynek bizonyult a szuvenirek es ajandekok beszerzesere, kepeslapok kuldesere. (ezzel eleg sok idot el is toltottunk, de a boltok itt tenyleg igenyesek es sok szep dolgra is bukkanhat az ember) A varoson kivuli reszeken pedig aktiv a mezogazdasag: mindenfele rizsfoldek, a lejtosebb reszeken pedig elarasztott rizsteraszokon termelnek. Errefele is sok gyalogturat csinaltunk. Valamint felkerestunk tobb tavoli templomcsoportot. Elsetaltunk A holdtemplomhoz (Pura Penataran Sasih) ahova a hindu legenda szerint a Hold esett le a foldre. Bar mi csak egy 2000 eves nagy bronz gongtanyert talaltunk.  Valamint utba esett az Elefant barlangtemplomba (Goa Gajah) ami szinten egy hindu kegyhely es alig 100 eve fedeztek csak fel. A barlang mellett egy szep szurdokon fut keresztul  a helyi patak hatalmas fak toveben – ezt a termeszeti kepzodmenyt meg  Buddha zarandoklasanak egy allomasakent tartanak a hivok. Szoval van itt kultura meg keresni se kell… De a legnagyobb emlek megis akkor ert bennunket amikor elvesztunk valahol a kulteruleten es egy falu hataraban sok-sok autot es ezerszam motorokat lattunk parkolni. (itt valami van, gondoltuk) Majd amikor a parkolo jarmuvektol mar mozdulni sem lehetett az egyik templomkert mogul hatalmas zsibajt hallottunk. Az emberek es az ut egy hangos arenahoz vezetett minket, majd a bejaratnal megtudtuk, hogy odabent epp kakasviadal folyik. Hoho! Ez kell nekunk…! Ami ott volt… hat csak filmeken latni. Jo 3-4000 ember egy fedett, negszog alaku arenaban szo szerint tombolt. Visszhangzott minden a buzditastol, hatalmas fust es fojto etelszag tort fel a csarnokszeli  etelsutodek standjaitol. A fogadasok miatt az emberek egymasnak dobaltak a penzkotegeket. Alkudoztak, fogadtak, kiabaltak – ezt a kavalkadot multa felul a “harcosok” ketsegbeesett kukorekolasa. Egy-egy kuzdelem nem tartott tobbet par percnel ahol eleg vehemensen ugrottak egymasnak a tarajosok es kuzdottek mindhalalig vagy amig a gazdajuk be nem dobta a torolkozot. Hihetetlen elmeny volt! Nem hirdetett esemeny (feher embert is alig lattunk)  es mi szerencsere pont belefutottunk.

Ma pedig kihuztam egy ujabb dolgot a kivansaglistamrol. Az pedig az evek ota vagyott raftingolas volt. Itt es most kaptam egy visszautasithatatlan ajanlatot. Ket ora vadvizi evezes a Telaga Waja folyon. Monit nem izgatta fel annyira a dolog, igy o inkabb a vasarolgatast es egy kenyezteto masszasprogramot valsztott.

A hajoturara taxi jott ertem meg  ket angol lanyert es egy egyiptomi szulokkel rendelkezo, de sved allampolgar sracert. Nagyjabol egy ora autokazas utan ertuk el a folyopartot. Rovid udvozles, koszonto ital, ismerkedes utan megkaptuk az eligazitast.  Mit kell tenni ha jonnek a kovek, a sziklafal, hidak, zugok, stb. Egy 5-os nehezsegi skalan, az esos evszakban merduzzadt folyonk a 3-as nehezsegi fokot kapta. Kezdesnek megtette… es mar indultunk is. 4 utas es egy vezeto. Nem volt annyira veszelyes es felelmetes, mint amit gondpltam, de mindenkepp elvezetes volt. Sokszor kellett a vezeto utasitasai szerint eveznunk elore, hol meg hatra, fordulni es lokni ha beragadtunk. Fejeket behuzni ha agak vagy bambuszhidak jottek akadalykent. Mokazaskent a  tobbi hajoval menetkozben nagy vizicsatakat folytattunk vagy versenyre szalltunk veluk  Mindezeket csodas kornyezetben. Nagy fak, lianok nottek a vad folyo fele, a fuggoleges falakat pedig buja novenyzet futotta be. A lankasabb reszeken meg a helyi parasztok integettek a rizsfoldekrol. Jonehany vizeset is lattunk. Van amelyiket oldalba kaptuk, volt amelyik 30 meter magasbol zuditotta rank a zuhanyt, valamelyikbe belemasztunk es van ahol csak aztattuk magunkat.   A 12 km szaguldas sebes folyon megtette hatasat – mar keresem a kovetkezo raftigolasi lehetoseget, de mar Monival es minimum egy negyes vagy egy otos palyan!

Bali nekunk egy negynapos szines forgatagot hozott: hindu templomokkal, szines bazarokkal, kakasviadallal es vadvizi evezessel. Nincs megallas, mert mar csak 12 nap van hatra a nyaralasbol! A kovetkezo helyszin a Gili-szigetek lesznek. Egy tropusi edenkert, 3 icipici homokpad nemi palmafaval a Csendes-ocean egyik zugaban.

Vulkanok foldjen: Bromo es Ijen

Sziasztok!

A kulturalis kalandok utan ujitaskent nekivagtunk a termeszet csodainak. Java domborzati terkepen azonnal feltunik, hogy a szigetet hosszaban ketteszelo vonalon sorra sorakoznak fel a maganyos vulkanok, Azok a tuzhanyok amelyek  mar a kezdetek ota megkeseritik a helyiek eletet, de oly jellegzetes tajkepet ad a hosszan elnyulo rizsfoldek mogott. A legszebb, leglatogatottabb, legtobbet fotozott ilyen vulkani csoport a maig mukodo Bromo – es a korulotte levo nemzeti park.

BROMO NEMZETI PARK

A parkot jo 10 oras buszozassal ertuk el Yogyakartagol. A tavolsag nem indokolna ilyen hosszu idot, de az ut elso harmadaban szinte osszenott falvakon, varosokon vezetett az ut es lepten-nyomon szalltak le es fel a helyiek. Pedig a buszvezetok megtesznek mindent, hogy tartsuk a menetidot. Sot! Felelmetesen sokmindent megtesznek… Az oreg jarmuveket nem kimelve szo szerint szaguldoznak a forgalomban. Itt a buszok az utak kiralyai, mert ja nem is nagyobbak a teherautoknal, de mindenkepp gyorsabbak. A millio motoros meg nem szamit. Huzzodjanak! Felelmetes ahogy eloznek, manovereznek… es kozben folyamatosan rajta ulnek a dudan. A lassito buszokra meg mozgo arusok ugranak fel frissitot es ragcsalnivalot probalvan eladni. Aztan ugranak meg fel gitarvirtuoz fiatalok es onjelolt enekesek akik kis musorszamuk utan kalapozzak vegig az utasokat, Szoval tomegkozlekedni meg hosszutavon sem unalmas Indoneziaban. Mi a sok program kozul a fotoast valasztottuk az uton es mar sotetedesben es csepergo esoben erkeztunk meg a park labanal levo varosba, Probolingoba. Itt megprobaltak megegyszer ranktukmalni a turacsomagukat: terepjaroval vinnenek fel a kilatoponthoz, hogy napfelkeltet fozzunk majd le a fustolgo kraterhez. Keles 3.30 es mar reggel 8.30-kor vege is a turanak, “Joaron” persze. Na mi kisse borulatoak voltunk a sikerrel kapcsolatban, igy csak az utolso faluig vettuk meg a buszjegyet. Az utolso falu pedig egeszen fent az oriaskrater peremen fekszik, ugy hivjak Ceromo Lawang. A felfele vezeto utbol a sotet es esos, felhos ido miatt semmit sem lattunk csak ereztuk, hogy erosen meredek, kacskaringos szerpentinen haladunk. Valamint, hogy csokken a homerseklet 9nem csoda hiszen a falu boven 2000m tengerszint felett fekszik. Volt is polar pulover kiszallas utan. Este 10 utan mar eronk se volt… bevagtunk egy gyors vacsit es elfoglaltuk a szallasunkat. A szoba szokasos – csak ventillator nem volt sehol. Sot! Moni a halozsakra meg a tartalek pokrocot is rahuzta. Aztan a 12 oras uttol megfaradva elaludtunk.

Reggel 3.30-kor pedig vertek az ajtot: indulas! Hahh? Csak nem nekunk, esik wazzze es mi nem fizettunk be semmifele turaautos programot. Ok persze sajnalkoztak a zavaras miatt mi meg probaltunk  (volna) visszaaludni, de a duborgo terepjarok, a visito motorok, ajtocsapkodasok miatt ez remenytelen volt a rakovetkezo fel oraban. Utana meg mar lassan pirkadt.

Szoval mitol is olyan hires ez a Bromo? Ahogy a kepeslapokrol es kalauzokbol lattuk mi sem hagyhattuk ki. Kepzeljetek el egy oreg oriasvulkant aminek a krateratmeroje nagyjabol 10km. Hatalmas sik terulet, mondjak, hogy holdbeli taj, de eleg szepen novo fuves reszek is vannak rajta. Ebbol a nagy lapos kraterbol az idok soran kisebb tuzhanyok keltek ki egy kisebb csoportot alakitva igy ki a szurke pusztaban. Van itt egy izgalmas 3700m magas (foszezonban maszhato), egy kis erdekes, bordazott oldalu, fakkal benott kupocska es a Bromocska csupasz kitorese ami mindmaig ontja a fustot magabol… barmikor es barmire keszen! Szep idoben tenyleg alombeli taj…, de most esos volt. Kodos, paras, taknyos szar ido. Viszont szeles! Ami remennyel toltott el minket, mert a szeljaras barmire kepes. Igy a rossz ido ellenere is nekivagtunk gyalog a lekuzdhetonek tuno turanak. Csodabogarak lehettunk, mert gyalog senki sem vagott neki a jol lathato utszakasznak a fustolgo Bromoig. Persze motorosok, lovasok es terepjarok folyton felajanlottak segitseguket a fuvarozasban – jo penzert persze – a latohatarban levo kupig. Jo fel ora alatt leereszkedtunk a kraterig es elertuk a Bromo aljat atvagva a nagy lava es vulkani hamu siksagon. Csodalkozasunkra itt epult egy hindu templom is amit csak unnepekkor hasznalnak (vagy amig a lava el nem onti). Majd kovette a szokasos turizmus adalekanyag: rengeteg ember, arusok es fuvarozok a faradozo turistaknak. Ami viszont feltunt, hogy feher embernek nyoma sem volt. Ok a kora hajnali napfelkeltes-befizetos jeepturat valasztjak javareszt… az utazasi ugynokok atal  szepen beigert es beadott panorama miatt. De az ezekben a napokban erkezok az esok miatt nemigen lathattak semmit. Nem is csoda, hiszen joval 2000m felett, hegyekben es esos evszakban csak elvetve akad tiszta , kek eg e tajon. Dehat Bromo az Bromo es a remeny hal meg utoljara. Kozben nalunk elallt az eso es tisztulni latszott az eg. Konnyen fel is jutottunk a lepcsosor tetejen levo peremhez,.. es csakugyan. A felettunk levo, felhoknek hitt foltokert a vulkan is felelos. A melyseg okadja a kisse zaptojas szagu fustfelhoket. A neha-neha kitisztulo idoben pedig elenk tarul a taj valodi szepsege. Masodpercekre, darabokban. Csak probaljuk felidezni a kepeslapokon latott kepeket – de nem adjuk fel es nekivagunk kimaszni a rosszido ellenere is az oriaskrater legmagasabb szelet jelento kilatopontig. A seta kozben kulonos jelenseg reszei leszunk, mert nagyon erdekli a sok azsiai turistat egy kozos foto a feherekkel. “Hello mistzer, Foto?” Hat persze!

Hirtelen nagyon sok baratunk es kozos fotonk lesz a helyiekkel. ami jopofa dolog… az elso 6-7 kepig. A kiszemelt kilatopont 2770m magasan fekudt suru koddel takarva. A remenyunk a szelben volt es abban, hogy talan az a csucs mar tulnovi a felhosavot. Egy masfel honapja nem voltam hegyen szoval engem megallitani sem lehetett, pedig jopar motoros felajanlotta, hogy besegitene a turankba. Eleg meredek, kaptatos aszfaltcsik kanyarog felfele a csucsra. Majd nemsokara belevesztunk a kodfelhokbe, majd elkezdett esni, majd szakadni… ha epp meg nem esett a fakrol fujta rank a szel az esocseppeket. Vigasztalasul pedig semmi. Barhol neztunk vissza a Bromo fele csak a nagy szurkeseget lattuk. Sot, semmit. Se a falut, se a krater feneket, se azt hogy mi jon a kovetkezo kanyar utan. Ez hamar felemesztette Moni motivaciojat a csucstamadasban. Raadasul tobb elagazonal is donteni kellett a jo iranyrol – amirol persze gozunk sem volt. Aztan elertunk tobb kilatopontot is, de az aszfaltut meg mindig felfele huzott… Az eso meg csaknem akart elallni, igy mar csak makacssagbol mentunk tovabb. Egy skot felfoldon elo-dolgozo embert nem allithat meg egy tropusi eso, esoerdo! Vegul elertuk a kilatopontot. A latvany semmit sem valtozott. Suru felho takart mindent. Tudtuk, hogy van egy gyalogosveny a csucsrol vissza a faluba, de azt sehol sem talaltuk. Fent meg senki sem beszelt angolul, csak az aszfaltutra mutogattak. Szoval vagy bevalaltunk volna egy kettes turaosvenyt lefele  vagy a szerpentinen vissza ami ujabb ket orat jelentett volna minimum. A bejart utat valasztottuk… Moni esoallonak hitt kabatja meg a beazast valsztotta. Felajanlottam hat neki, hogy fogjunk egy motorost es menjen vissza a szallasra egyedul, mert en meg szivesen turazgatnek lefele a lejtokon. De nem! Egyedul nem, inkabb csak tovabb erositette a felfele vezeto uton elkezdett nemtetszeset a “haszontalan azos tura” miatt.  Komolyan mondom, hogy mar 6. eve  hadakozom a kompromisszum kepesseg es az onmagam feladasa kozott ha egyutt turazom Monival. De jo, legyen. Visszamotoroztattuk magunkat Ceromo Lawangig. Eselytelennek tunt a tovabbi napokban a joidot varni, igy ugy dontottunk, hogy masnap reggel tovabballunk. Be kell latni,hogy  most ennyi lett a Bromo Nemzeti Park latogatasunkbol. (de legalabb majdnem turaztunk egy jot…) Masnap hajnalban aztan a szokasos kepek, 3.30 zugnak a terepjarok es viszik fel a feher beetetett es remenykedo turistakat napfelkeltet nezni. Szakado esoben…

Tulesven a legesosebb napon lefele vettuk az iranyt, vissza Brobolingoba. A visszaut viszont mar sokkal szivmelengetobb volt. Farmersziv – melengeto.  Mar Ceromobol is jol latszott, hogy az emberek szorgos farmerek lehetnek. Mindenfele vetemenyes amerre csak szem ellat. Gyonyoruen no a hagyma, kaposzta, krumpli, borso. Hatalmas hegyoldalak vannak beultetve zoldsegekkel. Valoszinu, hogy a vulkani hamu kivalo taptalaj, a klimaval sincs gond es ebben az evszakban locsolni sem kell. Igy a lefele vezeto fel oraban csak  csillogott a szemem. Mindenfele vetemenyes…, de meg olyan meredek lejtokon is, hogy nincs aki lemerne rajta akar szankozni is. De vigan novekednek rajta a hagymafejek es a burgonya.  Tele vannak ultetve a hegyoldalak, a kertek, az utcak, terek. Akinek meg nem jutott folddarab az a tornacan termel kis ultetozsakokban. Ki gondolta, hogy Bromo nekem ezzel az emlekkel marad fent… Aztan ahogy voisszalaposodott a taj ujra rizsfoldek hektarjai vettek at az uralmat, majd az osszenott varosok es falvak.Nem titkolvan bankodasunkat Java keleti vegeig vettuk a buszjegyet tovabb. Irany Banywangi. Errol a helyrol csak annyit irnak az utikalauz konyvek, hogy az atkelesi pont Bali szigetere. Semmi mast. Mi is csak a BBC termeszetfilm sorozataban (Human Planet – Emberek bolygoja, hegyek epizod)  lattuk a kornyezo vulkanrol egy filmet ami azonnal megfogott bennunket. De Bromo utan nem akartunk meg egy elmosodott elmenyt. Elhataroztuk, hogy az idojarasra bizzuk a dontest. A buszvegrol setalva a varos fele megalltunk hotelt es informaciot keresni a helyrol – csak annyit tudtunk, hogy Ijen a vulkan neve es “jopenzert” visznek oda turakat ugynoksegek. Az egre nezve meg barmi lehetett volna masnap vagy akar egy fel ora mulva is. Szerencsenkre osszeakadtunk egy Leo nevu turaszervezovel aki egy malaj sraccal  (neve Brian) kerestek meg tarsakat az turara. A kocsit ugyanis ki kell fizetni a 42km-re levo hegyvideki parkoloig – akarhanyan is ulnek benneHarman pedig mar emberi arat harcoltunk ki, igaz kellett neki egy jo felora alkudozas, szamolgatas. De jo aron es jo tervet eszeltunk ki mi negyen. A turacsomagba belerakattunk ket ejszaka szallast is, mert mar igencsak faradtak voltunk. Az be is jott. Igenyes hotel, csendes kornyek, olcso es kivalo etteremmel, ket hatalmas szabadteri uszomedencevel no meg kabel tv, wifi internet.  Kezdesnek elegedettseg felsofokon. Brian raadasul egy nagyon jo fej sracnak bizonyult. Mokas kedvu, beszedes ficko aki malaj, de Szingapurban dolgozik nyomdai mernokkent. Kinai szarmazasu, de jol erti a malajhoz nagyon hasonlo indonez nyelvet is. Tehat egy tolmaccsal  is lehet szamolnunk az Ijen kraternel. Egy kozos vacsora kozben aztan atbeszeltuk a vilag dolgait, vegigettuk az atala ajanlott eteleket, italokat. Kozben pedig visszatert a bizalmunk es a remenyunk, hogy most maskepp lesz, mint ket napja.

IJEN KRATER

Leoa megbeszelt idoben,   reggel 4-kor fel is vett minket a hotel elott. Furcsamod egy kombi szemelyautoval akarta megoldani a felfele utat. Ami ki is birta a meredek, de jol kiepitett utat bar feluton elfozte a hutovizet, igy az  ivovizunket aldoztuk fel a tovabbhaladasert. A napfelkeltet a szerviz miatt lekestuk, de onnan nem is lehetett meg latni, mert az ut ket szelet suru dzsungel boritotta. Viszont az ido tiszta volt! A pakoloban reggeliztunk es potoltuk a hutovizunket. Aztan megkaptuk az iranyt es irany felfele a jol jelzett osvenyen, de a dzsungelbe – es hogy mivel volt kijelezve az ut? Kennel! Sarga kendarabok voltak szetszorva az osvenyen. Ugyanis az Ijen vulkan nencsak egy termeszeti latnivalo hanem egy munkahely is… egy nagyon-nagyon brutalis munkahely! A krater melye ugyanis Indonezia legnagyobb kenbanyaja is. A kenkitores a parkolo szelen allo gyujtohelyig nagyjabol 3km hegynek fel es kraterbe le. Az osveny olyannyira meredek es koves, hogy allatokkal nem is tudjak megoldani a felhozatalt es a szallitast, igy azt emberek vegzik – allatoknak sem valo tortenetben. Mi is becsatlakoztunk tehat a munkasokhoz akik a kratere siettek az elso korert. Ali valalta fel onkent a vezetesunket. Angolja nagyon gyenge volt, de Briannal konnyen ment a tortenet megertese. 

A vulkan es a benne levo ken az allam tulajdona, igy nagyjabol 2-300 ember kap munkat a kifejtesnel. Kapnak egy duplakosaras bambusszal megerositett hordozot majd elindulnak a krater tetejeig. Olykor igen meredek, esoben valoszinu pokolian csuszos fekete osvenyen felfele. Utkozben van egy kis  kantin es merleghaz. Addig meg nem is volt gaz. Hegyi dzsungeltura. Bar Brian le-leszakadt a fittseg hianya miatt. Az elso sokk akkor ert amikor elertuk az elso  ott piheno teli kosarakat. Gondoltam kiprobalom mitol is van az emberek valan haromcentis barazda es mitol is szuszognak ugy a mar megrakott, lefele igyekvo melosok.  Huhh… a valladra venni is  iszonyat nehez nemhogy lepkedni vele!!! Azonnal visszazugott rolam. A merleghaznal szembesultunk is a sulyokkal: jo 70-80 kilos egy-egy pakk. Igy mar szornyulkodve koszongettunk a lefele igyekvo, telekosarakkal nyikorgo emberekre. A krater tetejen suru kod fogadott megint… ohhhh ne! Honnan jottek mar megint a felhok? Lentrol! Ezt a szagbol azonnal erezni… es ahogy a szel tovabbfujta a kenfelhoket meglattuk a kitorest. Nagyjabol 200m melyen a melyben. Nagyon meredek osvenyen apro sarga pottyok araszolgattak sorokban felfele. Ali tovabbhaladast surgetett – az o ideje ugyanis mar kegyeg.  Komolyan mondom, hogy a dobbenettol mozdulni is nehez volt. az osveny kiepitettnek alig nevezheto, hatalmas kovek, apro kavicsos reszek, nagy lepcsok… Az oldalakrol meg le-leszakado hegyomlasok. A l;atvany pedig elkepeszto: voroses  es sarga a krater belso fala, a melyben egy turkiz szinu to (ami nemmellesleg mergezo termalviz), a kenkitores mar messzirol latszo elenk citromsarga. Az eg gyonyoru kek, a kiaramlo gazok meg feherek es mergezoek. Ha rankfujta a szel eros, csipos szag marta a szemunket, orrunkat. Lefele lassan haladtunk, fotoztunk es a felfele igyekvoknek adtunk elsobbseget. Ilyen hegyoldalon uresben is nehezs felmaszni nemhogy 80 kiloval. Tegyuk meg hozza, hogy ezek az emberek alig 60 kilo koruliek lehetnek es eleg alacsonyak. Nincs maszkjuk es egy ucska gumicsizmaba teszik meg a tavot naponta ketszer a gyujtohaztol a kenbanyaig. Igy keresnek az indonez atlaghoz kepest igen jol. (napi 15 dollart). Ali 10 eve minden nap megjarja ezt a poklot ketszer. Penteken nem, mert a muzulmanoknal az a pihenonap. Apja is itt dolgozott, de a fia mar biztosan nem itt fog. Tiz ev sok ido, az irtozatos suly ami a testen inog naponta  rovid ido alatt nyomorba dontheti az embert.  Csinalja amig birja, naponta felmotorozik a hegyre koran reggel… megcsinal ket kort es hazamegy pihenni. Faradt,valla, hata, dereka megtort, a tobbseg lancdohanyos, igy 40eves korukra teljesen kiegnek. Agyban fekudhetnek vagy csirket etethetnek hatra levo eletukben. Kulonleges, egeszsegugyi banasmod vagy kulon juttatast nem ad az allam a szolgalat utan. Az allamot csak a napi 22 tonna felhozott ken erdekli… az emberi eletek nem. Nincs draga beruhazas a modernizalasra, mert a 240 millio, tobbnyire nincstelen indoneziaibol mindig lesz aki bevallalja ezt a poklot. Ez pedig mar igy megy 1969 ota. A 21. szazadban ilyen korulmenyek kozott dolgoznak emberek! Szivfacsaro. Monival egyutt majdnem elerzekenyulunk a latvanytol. Dobbenetes ez a hely… Lattam mar a boliviai Potosi-ban levo aranybanyaban hasonlo tortenetet, de ott nem kerultem kozel ennyire a munkasokhoz. Nem itatott at a korulmeny ennyire megrazoan. Aztan leertunk a fejtohoz. Minden elenk sarga. a forro ken csoveken fut le  legnemu gazkent majd kicsaqpodik, megszilardul. Ezt a reteget torik fel a munkasok csakanyokkal es pakoljak meg terhuket. Kedvezotlen szeljarasban pedig mindenki nyeli a kenes gazt. Par foto es kovetjuk Alit felfele a meredek emelkedon, vissza a peremig. Nem all meg, nem pihen… siet fel (a miattunk kiesett idot probalja bepotolni). Kifizettuk a faradozasait es megkoszontuk neki a vezetest. Majd a peremtol lefele felgyorsul es elhuz tolunk. Ha megcsuszik, megbotlik a hatan levo tomeg agyonnyomja azt a csepp embert az biztos… Briannal egyutt setalunk mi is le a parkoloig es a vilag igazsagtalansagairol beszelgetunk. Ezek az emberek irtozatosan nehez munkaval keresnek meg annyi penzt, mint amennyit egy szelhamos konnyeden lehuz a johiszemu vagy epp gazdag turistakrol egy perc alatt a varosokban. Leoval meg tovabb elemezzuk az azsiai helyzetet amig visszaerunk a hotelbe. Elso a furdes, mert mindenunk atitatodott a kentol. Aztan pihenes, uszkalas a medencebe es a csillagos este alatt vacsorazas. Dobbenetes, felkavaro es emberi erzesekkel teli nap volt. Egy soha, de soha el nem feledheto elmeny!!! Igy zartuk Java szigetet.

A vilag legnepesebb szigeten eltoltott ket hetben Azsia egy ujabb szeletet jartuk be. Vallasokkal ismerkedtunk meg kozelebrol, lattunk barmikor kitorni kesz vulkanokat es lattunk megannyi emberi eletet. Tavol Europatol… tavol, hogy megertsuk csak egy tevecsatornan keresztul. Ide kell jonni es belelegezni, megfogni, megnezni es megerteni… Ez egy meroben mas vilag…

Mint ahogy egy meroben mas vilag kovetkezik a avatol egy oranyi komputra levo Bali szigeten is.

Indonezia, Jogyakarta

Sziasztok!

Egy ujabb orszagba erkeztunk ami szinten eleg izgalmasnak hangzik. Indonezia a vilag 15. legnagyobb orszaga, de a 4. legnepesebb lakosu allama. Tobb, mint 18ezer sziget alkotja amibol csak nagyjabol hatezer a lakott es az orszag hatalmas kiterjedesu. Egy fel ev is keves lenne a bejarasahoz. Mi harom hetet kaptunk, igy vagtunk is a kozepede.

Jogyakarta-ba repultunk ami a Java-szigeten fekszik. Java nem a legnagyobb , de a  Magyarorszagnal kicsit nagyobb  meretu szigeten tobb, mint 140 millioan laknak (ami a teljes lakossag kozel fele). Szoval emberekbol es latnivalokbol nem lesz hiany.

A varos a turistak fellegvara, mindenkepp utba ejtendo! Amugy tipikus azsiai nagyvaros. Tomeg. vasarosok, kifozdek, hangos es sokszinu kavalkad ejjel-nappal. Itt most esos evszak van, igy a fulledt meleghez nagy paratartalom is tarsul. Naponta pedig kapunk egy kiados feloras esot ami enyhulest is hoz egyben. Tiszta idoben lathato a kb. 50km-re levo Merapi aktiv vulkan ami legutoljara 2010-ben pusztitott egy jokorat a kornyeken, de suru vulkanikus tevekenyseg miatt sok itt a foldrenges es ugye itt is pusztitott a cunami evekkel ezelott. Szoval varjuk mi tortenik…  

Kezdtuk a belvaros felfedezesevel. Ket fo jellegzetesseg azonnal feltunik. Ez a varos a batikolas otthona. Mindenfele kapni ezzel a technikaval keszult ruhanemuket, alkotasokat, kepeket. Minket is bekalauzoltak egy ilyen galeriaban ahol a tulaj (mester) egy feloras eloadassal mutatta meg. hogy mi fan terem a batikolas. Az atala keszitett kepek valoban szepek voltak es eleg hihetoen adta elo magat. Igy vettunk is egy “remekmuvet”, hogy lerazzuk a tobbi arus-galerias invitalasat akikbol van boven a foutcan. De a foutca amugy tele van keleti portekakkal: vannak lathatoan gagyik, szepek. ertekesek es olcsok… belefaradsz mire csak mindegyikre pillantast vetsz.  A masik fo jellegzetesseg a kozlekedesben van: millio a motorkerekpar – mindenki azzal jar. De komolyan, ennyi motor talan egesz Magyarorszagon nincs… Olcso es konnyen eljuthatsz vele barhova a varosban, igazi motoros-robogos varos! A tomegkozlekedesuk pedig jol kiepitett – azzal is jol bejarhatoak a fobb helyek. Motor, busz. haromkereku bringataxi – szerintem a legkonnyebben boldogulhato nagyvaros Azsiaban.

A szallonkat szerencsere jol valasztottuk ki. Nagyon megeri a penzt es kivalo az etterme (nem ugy, mint amivel egyik este megjatam). Moni kisse aggodo az utcai etkezdektol, tehat nem eszik mar igenyen aluli helyeken. Persze engem mas fabol faragtak: ulok be mindenhova es rendelek hasrautes szeruen. Igy jartam tegnap este amikor csak rendeles utan derult ki. hogy az bizony kagylo (ami finoman szolva sem a kedvencem). De mivel mar a beulesunkkel is nagy feltunest keltettunk nem volt pofam visszakuldeni… de meg felbontani sem sikerult a kagylokat. Egy asztalvegen ulo helyi ficko segitett az elso hatnal nagyokat mosolyogva. Szoval rendelesekkor legyetek ovatosak!

A kulturalis programot a szultani palota jelentette. Kraton a neve palotanak es egy jelenleg is dolgozo-iranyito szultan vezeti. Raadasul ott is lakik szoval a privat helyekre nem is nezhettunk be, de minden mashova elkalauzolt egy helyi idegenvezeto (Vivien). Indoneziaban minden nagyobb szigetnek van szultanja, Java szigeten peldaul 3 is, de egyedul a jogyakartai aki nem csak formalis. Nem is a jelenlegi szultan a hires hanem inkabb az apja aki Hollandiaban jogot tanult majd megegyezett a hollandokkal, hogy adjak meg orszaguknak a fuggetlenseget. Igy valt unnepelt nemzeti hosse az oreg szultan a masodik vilaghaboru utani idokben. Az o eletutjat kiserhetjuk vegig a bemutatokon, termeken, kiallitasokon.  Viviennel jol elbeszelgettunk a seta soran. Tole tudjuk, hogy a jelenlegi szultan mar “modern” es csak egy feleseget tart – ellentetben a dednagyival akinek peldaul 20 felesegtol 76 utoda lett. Itt minden 10 eves fiugyermeket kasztralnak, buntetik ha valaki reszeg, szigoru borton jar a konnyu drogokert is es hogy neki is volt egy angol udvarloja regen. A magyarok meg buszkek lehetnek, mert a szultannak adott ajandektargyak kozott ket szep hollohazi porcelan is a vitrinekben van. Zarasul megneztunk egy babeloadas es egy javai nepzene osszeallitast. A palotabol atsetaltunk a madarpiacra ahol gombszem nagysagu madarkak fujtak a futtyot a deli melegben es megneztuk a Vizipalota nevu romokat ami  tobb, mint 300 evvel ezelott az elso szultan szekhelye volt meg a holland kolonizalas kezdeten.  Majd megalkudtunk egy bringataxival es celbavettuk az allatkertet. Utazasaink soran mindig utbaejtunk egy allatkertet. Csendes, nyugodt es erdekes helyek barhol a vilagban – a jogyakartaiban meg komodoi varanuszok is voltak. Ezek a sarkanygyikok a dinaszauroszok jo ismerosei es csak egy indonez szigeten elnek szabadon a vilagban. A Komodo-sziget latogatasa is tervbe van, de mi biztosra akartunk menni veluk kapcsolatban. A sarkanyok mellett volt meg par erdekes joszag – egy kellemes delutant igy veluk toltottunk. 

BOROBUDUR

Ha turistakent Jogyakarta nevet hallod akkor biztosan ket nevet hallasz elsokent. A hinduk templomat Prambanan-t es a buddhista Borobudur sztupat. Mindketto kiemelt jelentosegu hely pedig Indoneziaban a lakossag 90 szazaleka iszlam vallasu es csak egy-ket szazaleknyi buddhista vagy hindu. A Borobudur sztupa pedig a vilag legnagyobb sztupaja es alig 50km Jogitol eszakra. Termeszetesen az UNESCO vilagorokseg resze es ennek kovetkezteben szepen kialakitott es bemutatott muemlek.  A 120×120 meter alapteuletu, negyszintes es kilenc emeletes epuletet a VIII. szazadban kezdtek epiteni es becslesek szerint 75 evig tartott mire oszeraktak kozel ketmillio, tobbsegeben  faragott kokockabol.  A negyzet alaku epitmeny szintjein kofaragasok, szobrok es buddhista teremtmenyek diszitik mindenfele. Aztan 1006-ban egy vulkankitores utan feledesbe merult, hogy aztan nyolcszaz evvel kesobb egy angol uriember Sir Thomas Raffles ujra felfedezze. Ez a brit egy legenda: o alapitotta Szingapurt, fedezte fel a vilag legnagyobb es legbudosebb husevo viragat, o epitette a londoni allatkertet es o szabaditotta fel az itteni rabszolgakat. Borobudur nemcsak egy sztupa hanem egy hatalmas nagy konyv is. Tobb, mint 1200 faragott kopanel mesel torteneteket a szinteket jarva, a felso reszen pedig 75 kissztupa torony diszeleg,  A panorama is gyonyoru, koros-korul dzsungellel boritott hegyek, a tavolban pedig a Merapi vulkan. Az egesz helynek megvan a spiritualis hatasa meg a sok turista ellenere is. A romokat az utobbi 100 evben folyamatosan renovaljak, igy mara szinte az eredeti allapotaba lathatjuk. (bar a kozeli muzeum kertje tele van meg beazonositatlan “lego darabokkal”). Ottjartunkkor is  mostak a mohakat es kefevel tisztogattak a koveket. Valamint rengeteg or vigyazza az epuletet. A rekonstrukcios munka pedig folytatodni fog. mert peldaul a 2010-es vulkankitoressel jaro foldrenges majdnem elolrol kezdette a munkalatokat. (pl. csak egy hetig vakartak ki a vulkani hamubol) A sztupa melletti parkban kapott helyet egy regeszeti muzeum ami az asatasokat es a renovaciot mutatja be valamint egy indonez hajozasi muzeum. Ott az osidoktol napjainkig kiserhetjuk vegig az indonez kereskedelmi utvonalak korszakat es a nagy tengeri kalandok toteneteit. A kornyeken meg ket kisebb sztupat is fel lehet keresni amik regen talan osszekotettesben is alltak a kozponti egyseggel. Aki meg meditalni szeretne az latogasson el az egyik ilyen kissztupa melletti buddhista imakertbe, megeri. 

PRAMBANAN

A hinduk szent temploma. A varos szelen talalhato komplexumot pofon egyszeru elerni tomegkozlekedve, Borobudurhoz hasonloan ez a hely is a vilagorokseg resze, igy szinten igenyesen kialakitott es megepitett. Az alapkoletetel  valamikor a 8. szazadra teheto, de a feljebb mar emlitett 1006-os foldrenges utan ez a hely is elneptelenedett –  a hinduk elvandoroltak Bali szigetere. Majd lenyegeben az 1900-as evekig az enyeszete lett, jartak erre felfedezok, de nem adtak nagy jelentosseget a romoknak. A nagy fordulat aztan a 1990-es evek elejen kovetkezett be amikor a kormany es nehany tudos, regesz nekilatott a helyteallitasnak. A legnagyobb templomegyuttes a Prambanan. Itt a hinduk harom foistenenek allitottak templomot: Brahma, Shiva es Wisnu. Brahma a negyfeju, negykaru a tvilageremtes istene, Wisnu pedig a vedelmezo, megtarto isten egy-egy 37m magas kegyhelyet kapott, mig a Shiva (pusztito isten) szobor a kozepso 47m magas templomban van. A Shiva templomban van meg a tudas istene Agastya, Shiva felesege a nyolckaru Durga es kozos fiuk, az elefantfeju Ganesa. A korulottuk levo kisebb templomokban pedig az istenek allatai: a bika, a hattyu es a sas. A bejaratokat pedig krokodiltestu oroszlanok orzik. De az egesz hindu mitologia tele van kulonos teremymenyekkel.

A kivalo turavezetest pedig harom elenkpattant lany tartotta. akik idegenforgalmi iskolaba jarnak es epp gyakorlaton vannak. Nagyon aranyosak es mosolygosak voltak es lathatoan izgultak…., igy muszaj voltam par poennal oldali a hangulatot. :op Alig 17 evesek es 5 nyelven (angol, francia, nemet, japan es indonez tajnyelvek) tanulnak az iskolaban – adtunk is nekik egy kivalo kiertekelest a riportjuk vegen.  Az egesz komplexum amolyan kambodzsai Angkor erzessel arasztott el. Azok a hatalmas epuletek, a nagy terek, a tropusi kornyezet, stb. 

A parkot 2006-ban egy 5.9-es foldrenges majdnem ujra rombadontotte es azota is tart az ujra-ujraepites. Az alapzatok megsullyedtek, megdoltek, a szobrok leestek es a falak megrepedeztek (a reseket most finom betonnal toltik fel) szoval szorgoskodnak itt is a regeszek, restauratorok. A Shiva csoport mogott meg ket kisebb templom is talalhato amik szinten ujraepites es rekonstrukcio alatt allnak meg. Valamint helyett kapott meg a hindu helyek mellett egy buddhista sztupacsoport is. Ez hely sem kicsi, Borobudur utan a masodik legnagyobb itt Javan.  A ket vilagvallas pedig egy regi kiralyi hazassag kovetkezteben fer meg egymas mellett. A 8. szazadban ugyanis hindu es buddhista kiralysagok voltak Java szigeten, majd parszaz ev mulva az iszlam tort be es mara a muzulmanoke a legfobb vallas Indoneziaban. Csak a templomok es sztupak orzik az egykori dicsoseget. A park resze meg ket szabadteri szinpad (foszezonban korabeli eloadasokkal), egy a foldrenges utani helyreallitast bemutato muzeum + egy mozivetitessel megtekintheto a templomok falaba vesett hindu legendak felelevenitese. Ismet egy gyonyoru kulturalis, tortenelmi szinhely. Ket nap alatt pedig ket jelentos vallas, vilagorokseg reszet kepezo spiritualis helyet tekintettuk meg… jahhh es a szultani palota! Duborog a kultura!!! :o)

Most pedig egy het fulop-szigeteki strandolas es egy het indonez kultura utan jojjon egy het termeszeti csoda. Irany a vulkanok foldje: Bromo Nemzeti Park es az Ijen krater!

Malajzia, Kuala Lumpur

Sziasztok!

A Fulop-szigetekrol ismet visszarepultunk Kuala Lumpurba. Az ejfeli megerkezes miatt viszont ismet egy estet a repteren kellett toltenunk. Alvasrol szo sem lehetett, mert KL fapados repulotere hajnal haromkor is olyan zsufolt volt, mint akarmelyik europai nagy legikikoto napkozben. Igy volt idonk atgondolni mit is tegyunk az elottunk allo ket napban. Negy eve mar megneztuk a fobb latnivalokat (Petronas Tornyok, Batu Caves. stb.) de boven akadt meg mit felkeresni. Egy fo feladatunk ugye volt: kell egy uj fenykepezo masina, mert a Monie elkezdett rakoncatlankodni az utobbi napokban es nem akartunk megkockaztatni egy lehetoseget, hogy pont az egyik legszebb helyen adja be az unalmast. A turista centerben pedig az arany haromszog nevu korzet fele iranyitottak. Arra meg ugy se jartunk – gondoltuk… es amikor megerkeztunk a felhokarcolok ala azonnal leesett, hogy miert nem jottunk erre. Ez ugyanis a bevasarlo kozpontok negyede. Egymas sarkabol nonek ki a tobbemeletes shopping nagyaruhazak.  Sot! Kulon aruhaz van az elektronikai cikkeknek. A bejaratnal mar tudtuk, hogy itt nem lesz nehez talalni egy gepet… es igy is lett. Gyakorlatilag az elso uzletben megvettuk az uj Nicon digitalist. Ami olcso volt es a celnak tokeletesen megfelel. 5 percet se toltottunk bent. Az eladok felkeszultek, kedvesek., lehengerlok… esely sincs nekik nemet mondani. De ha mar itt vagyunk gondoltuk szetnezunk. Na abbol ujabb vasar lett a rakovetkezo tiz percben. Egy ujabb “visszautasithatatlan” ajanlat es egy ujabb elektronikus kutyu landolt a hatizsakban. Egy mini tablet szamitogep. Igy lefaraghatjuk az internet kavezokban toltott idot es koltsegeket, az agyunkbol, szallonkrol, ettermenkbol netezhetunk, skype-olhatunk. Kepeket rendszerezhetunk, vagy jatszhatunk, zenet hallgathatunk, videozhatunk az unalmas repteri csatlakozasoknal. Tuti ajanlat, tuti vetel es tutira el kellett hagynunk a plazat mielott tovabb fajult volna a dolog… Az uj geppel csattogtatva setaltunk is vissza a szallasunk fele ami pont a kinai es az indiai negyed szelen volt. A tavol-keleti metropoliszok tobbsegeben igy vannak felosztva a varosreszek. Evszazadokkal ezelott ahogy jottek a letelepedok azsia minden pontjarol ugy alakitottak ki a mai napig fentmaradt varosreszeket. Mi a kinai negyedeket szeretjuk, mert azok a legolcsobbak es imadjuk a kinai eteleket. Nomeg az indiait, meg a malaj konyhat es persze a thai-t es a vietnamit is! :o) De van itt hamburgeres es pizzeria is boven. Nem ertem miert kialltanak itt globalis ehseget, mert itt kajabol tonnaszam van minden negyzetmeteren es hihetetlen olcsok. Nem csoda. A klima (meleg es esok) kedvez a bo termesnek, a foldeken fillerekert dolgoznak az emberek es az igeny is nagy. Itt nem foznek az emberek otthon (talan meg konyha sincs a hazakban) mindenki az utcan eszik – olcso, egyszeru es millio szegeny embernek biztosit etelt, megelhetest. munkat. Szoval mukodik – mi meg europaiak csak csodalkozunk, falunk es hizunk. Persze a finnyasak nemigen ulnek le a higenikusnak cseppet sem nevezheto helyekre, de itt ez a szokas es meg rosszullet nem volt. (csak neha kisebb hasmenesek)- de azokat a hosegre is lehetne fogni). Persze vannak nagy ettermek, szep kifozdek… de akkor elveszik az igazi “azsia olcso” eleterzes. A nap hatralevo reszeben pedig kisetaltunk a megunhatatlan es soha ki nem hagyhato Petronas tornyokhoz.  Ez a varos szive, a talalkapont, a pihenes es kikapcsolodas kozpontja. A tornyok alatti parkban, az epuletben levo tobbszintes plazaban es a kornyeken megannyi ember fotozkodik, uldogel es beszelget. Varja meg, hogy besotetedjen es felgyuljanak a fenyek az emeleteken. A metropolisz felhokarcoloi elkezdjenek ragyogni. Mi is ezt tettuk – az az epulet  ejjel-nappal lenyugozo latvany!!!

Letezik viszont meg egy orias a szomszedban. A menara adotorony. A vilag 4. legmagasabb (422m) kommunikacios tornya es ha lehet meg szebb kilatassal, mint az ikertornyokat osszekoto hidrol nyilik. Masnap oda terveztunk turat.  A Menara torony szinten a belvarosban talalhato es Bukit Nanas nevu park kozepen. De az a park sem az a tipikus varosi park… ez egy 9 hektaros, meghagyott tropusi esoerdo darabka. Majmok, madarak es pillangok otthona. Egy vilagvaros kozepen.  Az adotoronnal  talalhato egy mini allatkert, egy Forma-1 szimulator, egy ponilovaglo es maga az epulet ketszintes turistafogadoval. Ettermek, barok, ajandekboltok, mini szinhaz. A 270m koruli kilato platformhoz pedig lifttel lehet feljutni. Egy videoteremben bemutatjak, hogy hogyan epult meg a mu majd 5 ev alatt az 1996-os atadasra es egy lelegzetelallito korbeablakos panoramasetaval megtekintheted Kuala Lumpurt, madartavlatbol. Az egyik legjobb kilato amin eddig voltam! Elkepszto, kihagyhatatlan ez is.

Akinek pedig meg nem volt eleg a zoldovezet annak ott van egy masik varosreszben a Garden Lake park. A kozponti toban hemzsegnek a teknosok, aranyhalak, meretes pontyok. Korulotte szepen kialakitott setanyok. pihenok. A varosbol kiszabadulni vagyo futok, sportolok kedvenc allomasa, parocskak elso szamu randihelye. De van itt egy igenyesen kialakitott es szepen gondozott hibiszkusz es orchidea park, egy torpeszarvas bemutato. A vilag legnagyobb pillangohaza es a szinten vilagrekord szabadteri madarrepdeje. Itt toltottuk a masodik napunk delutanjat es egy tropusi felhoszakadas miatt majdnek az ejszakat is. Rovidke ket nap, de a fenykepezogep kuldetes sikerult, lattuk az imadott varosunkat madartavlatbol es jutott boven pihenni is idonk. Felkeszulve varjuk az indoneziai utazast. 

Kepek es videok rendszeresen frissitve mostantol! Moni igerte… :o)

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.