Gili-szigetek, Lombok

Sziasztok!

Bali utan megint tengerpart kovetkezett, mert mar Palawan olyan regnek tunt, igy atugrottunk a szomszedos nagy szigetre: Lombok-ra. Ezen a helyen igazabol ket nagy idegenforgalmi latvanyossag van. Az egyik a Rijeni vulkan amely haromezres csucskraterehez 2-3 napos turakat szerveznek, de a csapadekos evszak miatt ez a tura januarban zarva van a sarlavinak miatt. A masik helyszin pedig a Gili szigetek. Lombok partjainal harom icipici sziget fekszik egymas mellett. az elso a Gili Air (teknos sziget) a legkisebb, foleg helyiek lakta homokos tengerparttal. A kozepso a Gili Memo (kigyo sziget) egy szep madarparkkal , sos tavacskaval a kozepen. Csendes, nyugodt szigetecske nehany elokelo nyaraloparkkal. A harmadik legnagyobb pedig a Gili Trawangan (sarkany sziget) – mi ezt valasztottuk, mert a legtobb lehetoseget nyujtotta. A szigetekrol tudni kell, hogy nincsenek rajta se autok, se motorok, se normalis utak… gyalog, kerekparral vagy ketkereku lovasszeker taxival kozlekedhetnek a szigetlakok, latogatok. Eppen ezek miatt a viznel mar csak a levego tisztabb. De a levego se kristalytiszta, mert jocskan keveredik koze a Sarkany szigetet ellepo marihuana fustbol. Gili Triwangan  masik neve ugyanis bulisziget! Indoneziaban sulyosan buntetik a muszlimok a kabitoszer es a konnyu drogok hasznalatat, birtoklasat, de itt a Giliken nincsen rendorseg! Semmi felugyelet mellett szorakozhatnak az idelatogatok. Akkor most kepzeljetek el milyen hely lehet… lepten nyomon kapod az ajanlatokat az utcan, a boltokban, sot a buvarturak elott is felkinaljak, hogy “meg szinesebb legyen a lenti vilag”. A vendeglatohelyek  a foutcan hirdetik a varazsgombas kulonlegessegeket es a meses alkoholos koktelok akcioi is vegtelen szamba sorakoznak fel. A hosszu tengerpart tehat egy vegrtelen hosszu bulipartta notte ki magat. Az utca masik oldalan pedig a meno szallasok, luxushotelek, ettermek,. turaugynoksegek, buvarklubbok sorakoznak. Egy utcaval bentebb azonban mar a helyiek utott-kopott betontegla viskoi allnak. A kontraszt nagyon szembetuno! De a sziget szerencsere akkora, hogy meg lehet talalni a nyugalmat is. Csak el kell hagyni a partvonalat. De a sarkany sziget nem csak errol hires es mi sem ezert mentunk oda. Indonezia legszebb buvarhelyei vannak a szigetek korul – es mi megkedveltuk a tengeri elobvilagot…

Az idojaras tokeletes itt meg esos idoszakban is, sot talan az ottletunk alatt elmaradt frissito esok miatt meg nyomottabbnak tunt a hoseg. Percek alatt vorosre lehet egni a napon, igy a tobbseggel egyutt mi is csak arnyekban napozgattunk. A sziget epp akkora, hogy ket ora alatt kenyelmesen korbesetalhato vagy lovaskocsi taxival, esetleg bringaval meg ennel is gyorsabb. A meg nem teljesen korbeepitett szigeten mindenki megtalalhatja a maga  kis csendes szakaszat furodni, napozni, lazulni. Viszont amitol masok ezek a szigetek, hogy nincsenek nagy osszefuggo homokos partok a setara, mert a globalis felmelegedes hatasara bekovetkezett korallpusztulas es a dinamithalaszat rendesen pusztitja a korallmezot. A letort darabok pedig elboritjak a partszakaszt. Ovatosan a mezitlabazassal! De mivel ilyen kozel vannak a korallok, igy mar par metert besetalva a tengerbe is meglepoen gazdag elovilag tarul eled, ha van egy buvarszemuveged. A koralltormelekes homokpad viszont szep feher szint ad az amugy gyonyoru smaragdzold tengernek. A hatterben pedig Lombok zold hegyei latszodnak, vagy az aranysarga naplemente a keson kiuloknek. Kikapcsolodni napkozben tehat a szigetet boklaszva lehet leginkabb. Vagy beiratkozni egy palackos buvartanfolyamra es irany a kek melyseg felfedezese. Rengeteg buvaroktato szallas kozul lehet valasztani es egy het alatt el tudod sajatitani ugy az alapokat, hogy jonehany csodas merules reszese lehetsz. Nekunk harom napunk volt a szigeteken, igy “csak” a felszini buvarkodast valasztottuk. Befizettunk tehat egy “snorkeles” mindharom sziget legszebb merulohelyeit bejaro hajoturara. Uvegfeneku hajora ultettek minket ugy jo 40 masik turistaval egyutt es korbejartuk a szigeteket. A negy meruleses hajotura soran kapsz egy lelegzopipat, egy buvarmaszkot es ket bekatalpat… majd csobbansz a tengerbe. Aminek vize itt olyan meleg volt, hogy egyatalan nem erzodott frissitonek a furdes. Komolyan mondom, hogy otthon talan meg hidegebb vizet engednek kadba ha furdeni tamadna kedvem. Szoval ott lebegsz a tobbiekkel a tengerben jol szetszorva  es egyszer csak lefele fordulsz. Majd megnyilik elotted a melysegi szepseg. Valtozatos szinu, alaku, meretu korallok erdeje fogad telis-tele halakkal. A melyseg 10-15m korul lehet, de a tuzo napsutes tokeletesen atvilagitja es beragyogtatja a sosvizi elovilagot. A melyebb vizu merulesek soran meg kenyerdarabokat osztogatnak csalinak – ami tokeletesen bevalt modszer. Par perc elteltevel hatalmas halak usznak fel a sotet melybol es az orrod elott falatozgatnak majd tunnek el ismet a vegtelenbe. En inkabb hegyi ember vagyok, de hihetetlen elmeny ott uszkalni egy oriasakvarium tetejen es csak csodalni a szines halacskak tancat, a napsugarakat ahogy a melybe vetodnek es elvezni ahogy a tengeri aramlatok es hullamok odebblokdosnek egy-egy ujabb koralltomb fele. Majd visszakapaszkodol a hajodra es jon a kovetkezo helyszin ahol teknosok evezgetnek bekesen a tengerfenek korul. Sokszor ismetlem mar magamat az utobbi irasokban, de ez ismet egy eletre szolo elmeny es ajanlom mindenkinek. Tobb napot is eltolthetsz ilyen elmenyekkel, sot a palackos merulesnek capakkal, rajakkal is talalkozhatsz. Legkozelebb talan, ha tobb idonk marad…

A Gili-k megiscsak az ejszakai eletet kedvelok tokeletes helyszine. A napi elmenyek utan estere pezsdul meg csak igazan az elet. Duborog a zene, egnek a fenyek, literszam fogy az alkohol, a fuves cigik fustje meg mar szinte megszediti az arrafele setalokat is. A tengerpart tele van szepen kigyurt testu sracokkal akik egy levegovetellel setaljak vegig a partot es ugy feszitenek, mintha ket dinnye lenne a honaljuk alatt. Megy is a jofofizas rendesen. No de ok se lennenek ha a huszoneves, kikent es behuzott hasu libacskak nem kellettnek magukat cseppnyi bikiniben elottuk. Szoval zajlik az ejszakai elet ami oly tavol all tolem…, es csak most lattam a szakadek szelen, hogy ez a let nem is fog engem behuzni meg egy ideig.

Mire a bulik belelendultek mi mar a szallasunkon voltunk es videoztunk. Ez is egy tipikus azsiai dolog: mindenfele (Malajzia, Kambodzsa, Thailand, indonezia, stb.) csak masolt filmeket lehet venni. De olyan uj mozifilmeket, hogy a premiere is csak alig kezdodott meg el Europaban. Nem am zugarusoknal hanem hatalmas boltokban, polcokkal teli hamisitvanyok varjak a filmrajongokat. A varosok utcain es teljesen buntetlenul, sot a minoseggel sincs nagy gond! Eredetit nem is lattunk! Szoval hiaba harcolnak  Europaban es az allamokban a szerzoi jogvedelem mellett, hirdetik, hogy a masolas, hamisitas bunugy meg miegymas. Egesz Azsia a hamisitvanyok kereskedelemtol viragzik ugy, hogy itt a lakossag joval toobszorose az otthoniaknal. Remenytelen harc ez.

A haromnapos Gili utazasunk gyonyoru volt es tanulsagos, mindenkepp megerte ide eljonni. Foleg ugy, hogy mar nem lesz nagyon alkalmunk a tengerben furodnunk az utunk hatralevo reszeben. Hegyek, vulkanok, templomok es metropoliszok varnak az utolso heten.

Viszlat kek tenger, viszlat palmafak, viszlat homokos partok, viszlat Gili-szigetek! Koszonjuk, egy orok elmeny volt!

Bali: Ubud es kornyeke

Sziasztok!

Indonezia egy ujabb szigeten kotottunk ki. Vagyis hivatalosan indonez terulet, de ez megis mas. Ez Bali! A vilagturizmus egyik legkozkedveltebb szigete Delkelet-Azsiaban. Ezen a szigeten tartjak meg magukat a hindu vallasuak az elnyomo muszlimok ellen. Ahogy magukat hivjak: a balinezek,  a turizmus viragzasa miatt jobb eletkorulmenyek kozt elnek, mint peldaul a javaiak. A turizmus pedig viragzik: a nyugati reszen fekszik a Kuta regio, a szorfosok es a habzoszaju partifiatalok paradicsoma. Az eszaki regioban magas vulkanok es fekete homokos partok vannak, keleten pedig a cxsendes es nyugodtabb legkorre vagyo utazok mennek. Mi egybol a sziget kozepebe vagtunk: Ubud varosba es a kornyekere.

Ubud a kulturalis kozpontja Balinak. Igazi muvesz zona. A varos kulteruleten hatalmas utcakon sorakoznak egymas mellett a kofaragok es fafaragok muhelyei. A belvaros telis-tele kepgaleriakkal, szalonokkal, masszastermekkel,  muvesz studiokkal, kezmuvesek alkotasaival. Persze rengeteg etterem, kavezo es utcai arus is van. Rendkivul szines forgatag… es ami kulon  karaktert ad az egesznek az a hindu templomok. Az egesz varos, a kornyek mintha egy ezereves hindu nagyvarosra epult volna. Az epuletek tulnyomo tobbsege elmehetne akar muemleknek is. A mi szallonk is a kor epitesenek megfelelo stilusban epult. Mindenfele szobrok, hindu isteneket dicsoito alkotasok. Tenyleg figyelnek a hagyomanyok megovasara. Minden porta ele naponta raknak kis “ordoguzo” kosarkakat, fustolok ezreinek illata jarja be az utcakat. Az ido meg mindig fulledt meleg, naponta frissito zaporral. Turistaszezon ide vagy oda ennyi utazot mi egesz Javan nem lattunk, mint itt. Kapott is ez a regio jo harom napot tolunk.

A varos tokeletes szinhelynek bizonyult a szuvenirek es ajandekok beszerzesere, kepeslapok kuldesere. (ezzel eleg sok idot el is toltottunk, de a boltok itt tenyleg igenyesek es sok szep dolgra is bukkanhat az ember) A varoson kivuli reszeken pedig aktiv a mezogazdasag: mindenfele rizsfoldek, a lejtosebb reszeken pedig elarasztott rizsteraszokon termelnek. Errefele is sok gyalogturat csinaltunk. Valamint felkerestunk tobb tavoli templomcsoportot. Elsetaltunk A holdtemplomhoz (Pura Penataran Sasih) ahova a hindu legenda szerint a Hold esett le a foldre. Bar mi csak egy 2000 eves nagy bronz gongtanyert talaltunk.  Valamint utba esett az Elefant barlangtemplomba (Goa Gajah) ami szinten egy hindu kegyhely es alig 100 eve fedeztek csak fel. A barlang mellett egy szep szurdokon fut keresztul  a helyi patak hatalmas fak toveben – ezt a termeszeti kepzodmenyt meg  Buddha zarandoklasanak egy allomasakent tartanak a hivok. Szoval van itt kultura meg keresni se kell… De a legnagyobb emlek megis akkor ert bennunket amikor elvesztunk valahol a kulteruleten es egy falu hataraban sok-sok autot es ezerszam motorokat lattunk parkolni. (itt valami van, gondoltuk) Majd amikor a parkolo jarmuvektol mar mozdulni sem lehetett az egyik templomkert mogul hatalmas zsibajt hallottunk. Az emberek es az ut egy hangos arenahoz vezetett minket, majd a bejaratnal megtudtuk, hogy odabent epp kakasviadal folyik. Hoho! Ez kell nekunk…! Ami ott volt… hat csak filmeken latni. Jo 3-4000 ember egy fedett, negszog alaku arenaban szo szerint tombolt. Visszhangzott minden a buzditastol, hatalmas fust es fojto etelszag tort fel a csarnokszeli  etelsutodek standjaitol. A fogadasok miatt az emberek egymasnak dobaltak a penzkotegeket. Alkudoztak, fogadtak, kiabaltak – ezt a kavalkadot multa felul a “harcosok” ketsegbeesett kukorekolasa. Egy-egy kuzdelem nem tartott tobbet par percnel ahol eleg vehemensen ugrottak egymasnak a tarajosok es kuzdottek mindhalalig vagy amig a gazdajuk be nem dobta a torolkozot. Hihetetlen elmeny volt! Nem hirdetett esemeny (feher embert is alig lattunk)  es mi szerencsere pont belefutottunk.

Ma pedig kihuztam egy ujabb dolgot a kivansaglistamrol. Az pedig az evek ota vagyott raftingolas volt. Itt es most kaptam egy visszautasithatatlan ajanlatot. Ket ora vadvizi evezes a Telaga Waja folyon. Monit nem izgatta fel annyira a dolog, igy o inkabb a vasarolgatast es egy kenyezteto masszasprogramot valsztott.

A hajoturara taxi jott ertem meg  ket angol lanyert es egy egyiptomi szulokkel rendelkezo, de sved allampolgar sracert. Nagyjabol egy ora autokazas utan ertuk el a folyopartot. Rovid udvozles, koszonto ital, ismerkedes utan megkaptuk az eligazitast.  Mit kell tenni ha jonnek a kovek, a sziklafal, hidak, zugok, stb. Egy 5-os nehezsegi skalan, az esos evszakban merduzzadt folyonk a 3-as nehezsegi fokot kapta. Kezdesnek megtette… es mar indultunk is. 4 utas es egy vezeto. Nem volt annyira veszelyes es felelmetes, mint amit gondpltam, de mindenkepp elvezetes volt. Sokszor kellett a vezeto utasitasai szerint eveznunk elore, hol meg hatra, fordulni es lokni ha beragadtunk. Fejeket behuzni ha agak vagy bambuszhidak jottek akadalykent. Mokazaskent a  tobbi hajoval menetkozben nagy vizicsatakat folytattunk vagy versenyre szalltunk veluk  Mindezeket csodas kornyezetben. Nagy fak, lianok nottek a vad folyo fele, a fuggoleges falakat pedig buja novenyzet futotta be. A lankasabb reszeken meg a helyi parasztok integettek a rizsfoldekrol. Jonehany vizeset is lattunk. Van amelyiket oldalba kaptuk, volt amelyik 30 meter magasbol zuditotta rank a zuhanyt, valamelyikbe belemasztunk es van ahol csak aztattuk magunkat.   A 12 km szaguldas sebes folyon megtette hatasat – mar keresem a kovetkezo raftigolasi lehetoseget, de mar Monival es minimum egy negyes vagy egy otos palyan!

Bali nekunk egy negynapos szines forgatagot hozott: hindu templomokkal, szines bazarokkal, kakasviadallal es vadvizi evezessel. Nincs megallas, mert mar csak 12 nap van hatra a nyaralasbol! A kovetkezo helyszin a Gili-szigetek lesznek. Egy tropusi edenkert, 3 icipici homokpad nemi palmafaval a Csendes-ocean egyik zugaban.

Vulkanok foldjen: Bromo es Ijen

Sziasztok!

A kulturalis kalandok utan ujitaskent nekivagtunk a termeszet csodainak. Java domborzati terkepen azonnal feltunik, hogy a szigetet hosszaban ketteszelo vonalon sorra sorakoznak fel a maganyos vulkanok, Azok a tuzhanyok amelyek  mar a kezdetek ota megkeseritik a helyiek eletet, de oly jellegzetes tajkepet ad a hosszan elnyulo rizsfoldek mogott. A legszebb, leglatogatottabb, legtobbet fotozott ilyen vulkani csoport a maig mukodo Bromo – es a korulotte levo nemzeti park.

BROMO NEMZETI PARK

A parkot jo 10 oras buszozassal ertuk el Yogyakartagol. A tavolsag nem indokolna ilyen hosszu idot, de az ut elso harmadaban szinte osszenott falvakon, varosokon vezetett az ut es lepten-nyomon szalltak le es fel a helyiek. Pedig a buszvezetok megtesznek mindent, hogy tartsuk a menetidot. Sot! Felelmetesen sokmindent megtesznek… Az oreg jarmuveket nem kimelve szo szerint szaguldoznak a forgalomban. Itt a buszok az utak kiralyai, mert ja nem is nagyobbak a teherautoknal, de mindenkepp gyorsabbak. A millio motoros meg nem szamit. Huzzodjanak! Felelmetes ahogy eloznek, manovereznek… es kozben folyamatosan rajta ulnek a dudan. A lassito buszokra meg mozgo arusok ugranak fel frissitot es ragcsalnivalot probalvan eladni. Aztan ugranak meg fel gitarvirtuoz fiatalok es onjelolt enekesek akik kis musorszamuk utan kalapozzak vegig az utasokat, Szoval tomegkozlekedni meg hosszutavon sem unalmas Indoneziaban. Mi a sok program kozul a fotoast valasztottuk az uton es mar sotetedesben es csepergo esoben erkeztunk meg a park labanal levo varosba, Probolingoba. Itt megprobaltak megegyszer ranktukmalni a turacsomagukat: terepjaroval vinnenek fel a kilatoponthoz, hogy napfelkeltet fozzunk majd le a fustolgo kraterhez. Keles 3.30 es mar reggel 8.30-kor vege is a turanak, “Joaron” persze. Na mi kisse borulatoak voltunk a sikerrel kapcsolatban, igy csak az utolso faluig vettuk meg a buszjegyet. Az utolso falu pedig egeszen fent az oriaskrater peremen fekszik, ugy hivjak Ceromo Lawang. A felfele vezeto utbol a sotet es esos, felhos ido miatt semmit sem lattunk csak ereztuk, hogy erosen meredek, kacskaringos szerpentinen haladunk. Valamint, hogy csokken a homerseklet 9nem csoda hiszen a falu boven 2000m tengerszint felett fekszik. Volt is polar pulover kiszallas utan. Este 10 utan mar eronk se volt… bevagtunk egy gyors vacsit es elfoglaltuk a szallasunkat. A szoba szokasos – csak ventillator nem volt sehol. Sot! Moni a halozsakra meg a tartalek pokrocot is rahuzta. Aztan a 12 oras uttol megfaradva elaludtunk.

Reggel 3.30-kor pedig vertek az ajtot: indulas! Hahh? Csak nem nekunk, esik wazzze es mi nem fizettunk be semmifele turaautos programot. Ok persze sajnalkoztak a zavaras miatt mi meg probaltunk  (volna) visszaaludni, de a duborgo terepjarok, a visito motorok, ajtocsapkodasok miatt ez remenytelen volt a rakovetkezo fel oraban. Utana meg mar lassan pirkadt.

Szoval mitol is olyan hires ez a Bromo? Ahogy a kepeslapokrol es kalauzokbol lattuk mi sem hagyhattuk ki. Kepzeljetek el egy oreg oriasvulkant aminek a krateratmeroje nagyjabol 10km. Hatalmas sik terulet, mondjak, hogy holdbeli taj, de eleg szepen novo fuves reszek is vannak rajta. Ebbol a nagy lapos kraterbol az idok soran kisebb tuzhanyok keltek ki egy kisebb csoportot alakitva igy ki a szurke pusztaban. Van itt egy izgalmas 3700m magas (foszezonban maszhato), egy kis erdekes, bordazott oldalu, fakkal benott kupocska es a Bromocska csupasz kitorese ami mindmaig ontja a fustot magabol… barmikor es barmire keszen! Szep idoben tenyleg alombeli taj…, de most esos volt. Kodos, paras, taknyos szar ido. Viszont szeles! Ami remennyel toltott el minket, mert a szeljaras barmire kepes. Igy a rossz ido ellenere is nekivagtunk gyalog a lekuzdhetonek tuno turanak. Csodabogarak lehettunk, mert gyalog senki sem vagott neki a jol lathato utszakasznak a fustolgo Bromoig. Persze motorosok, lovasok es terepjarok folyton felajanlottak segitseguket a fuvarozasban – jo penzert persze – a latohatarban levo kupig. Jo fel ora alatt leereszkedtunk a kraterig es elertuk a Bromo aljat atvagva a nagy lava es vulkani hamu siksagon. Csodalkozasunkra itt epult egy hindu templom is amit csak unnepekkor hasznalnak (vagy amig a lava el nem onti). Majd kovette a szokasos turizmus adalekanyag: rengeteg ember, arusok es fuvarozok a faradozo turistaknak. Ami viszont feltunt, hogy feher embernek nyoma sem volt. Ok a kora hajnali napfelkeltes-befizetos jeepturat valasztjak javareszt… az utazasi ugynokok atal  szepen beigert es beadott panorama miatt. De az ezekben a napokban erkezok az esok miatt nemigen lathattak semmit. Nem is csoda, hiszen joval 2000m felett, hegyekben es esos evszakban csak elvetve akad tiszta , kek eg e tajon. Dehat Bromo az Bromo es a remeny hal meg utoljara. Kozben nalunk elallt az eso es tisztulni latszott az eg. Konnyen fel is jutottunk a lepcsosor tetejen levo peremhez,.. es csakugyan. A felettunk levo, felhoknek hitt foltokert a vulkan is felelos. A melyseg okadja a kisse zaptojas szagu fustfelhoket. A neha-neha kitisztulo idoben pedig elenk tarul a taj valodi szepsege. Masodpercekre, darabokban. Csak probaljuk felidezni a kepeslapokon latott kepeket – de nem adjuk fel es nekivagunk kimaszni a rosszido ellenere is az oriaskrater legmagasabb szelet jelento kilatopontig. A seta kozben kulonos jelenseg reszei leszunk, mert nagyon erdekli a sok azsiai turistat egy kozos foto a feherekkel. “Hello mistzer, Foto?” Hat persze!

Hirtelen nagyon sok baratunk es kozos fotonk lesz a helyiekkel. ami jopofa dolog… az elso 6-7 kepig. A kiszemelt kilatopont 2770m magasan fekudt suru koddel takarva. A remenyunk a szelben volt es abban, hogy talan az a csucs mar tulnovi a felhosavot. Egy masfel honapja nem voltam hegyen szoval engem megallitani sem lehetett, pedig jopar motoros felajanlotta, hogy besegitene a turankba. Eleg meredek, kaptatos aszfaltcsik kanyarog felfele a csucsra. Majd nemsokara belevesztunk a kodfelhokbe, majd elkezdett esni, majd szakadni… ha epp meg nem esett a fakrol fujta rank a szel az esocseppeket. Vigasztalasul pedig semmi. Barhol neztunk vissza a Bromo fele csak a nagy szurkeseget lattuk. Sot, semmit. Se a falut, se a krater feneket, se azt hogy mi jon a kovetkezo kanyar utan. Ez hamar felemesztette Moni motivaciojat a csucstamadasban. Raadasul tobb elagazonal is donteni kellett a jo iranyrol – amirol persze gozunk sem volt. Aztan elertunk tobb kilatopontot is, de az aszfaltut meg mindig felfele huzott… Az eso meg csaknem akart elallni, igy mar csak makacssagbol mentunk tovabb. Egy skot felfoldon elo-dolgozo embert nem allithat meg egy tropusi eso, esoerdo! Vegul elertuk a kilatopontot. A latvany semmit sem valtozott. Suru felho takart mindent. Tudtuk, hogy van egy gyalogosveny a csucsrol vissza a faluba, de azt sehol sem talaltuk. Fent meg senki sem beszelt angolul, csak az aszfaltutra mutogattak. Szoval vagy bevalaltunk volna egy kettes turaosvenyt lefele  vagy a szerpentinen vissza ami ujabb ket orat jelentett volna minimum. A bejart utat valasztottuk… Moni esoallonak hitt kabatja meg a beazast valsztotta. Felajanlottam hat neki, hogy fogjunk egy motorost es menjen vissza a szallasra egyedul, mert en meg szivesen turazgatnek lefele a lejtokon. De nem! Egyedul nem, inkabb csak tovabb erositette a felfele vezeto uton elkezdett nemtetszeset a “haszontalan azos tura” miatt.  Komolyan mondom, hogy mar 6. eve  hadakozom a kompromisszum kepesseg es az onmagam feladasa kozott ha egyutt turazom Monival. De jo, legyen. Visszamotoroztattuk magunkat Ceromo Lawangig. Eselytelennek tunt a tovabbi napokban a joidot varni, igy ugy dontottunk, hogy masnap reggel tovabballunk. Be kell latni,hogy  most ennyi lett a Bromo Nemzeti Park latogatasunkbol. (de legalabb majdnem turaztunk egy jot…) Masnap hajnalban aztan a szokasos kepek, 3.30 zugnak a terepjarok es viszik fel a feher beetetett es remenykedo turistakat napfelkeltet nezni. Szakado esoben…

Tulesven a legesosebb napon lefele vettuk az iranyt, vissza Brobolingoba. A visszaut viszont mar sokkal szivmelengetobb volt. Farmersziv – melengeto.  Mar Ceromobol is jol latszott, hogy az emberek szorgos farmerek lehetnek. Mindenfele vetemenyes amerre csak szem ellat. Gyonyoruen no a hagyma, kaposzta, krumpli, borso. Hatalmas hegyoldalak vannak beultetve zoldsegekkel. Valoszinu, hogy a vulkani hamu kivalo taptalaj, a klimaval sincs gond es ebben az evszakban locsolni sem kell. Igy a lefele vezeto fel oraban csak  csillogott a szemem. Mindenfele vetemenyes…, de meg olyan meredek lejtokon is, hogy nincs aki lemerne rajta akar szankozni is. De vigan novekednek rajta a hagymafejek es a burgonya.  Tele vannak ultetve a hegyoldalak, a kertek, az utcak, terek. Akinek meg nem jutott folddarab az a tornacan termel kis ultetozsakokban. Ki gondolta, hogy Bromo nekem ezzel az emlekkel marad fent… Aztan ahogy voisszalaposodott a taj ujra rizsfoldek hektarjai vettek at az uralmat, majd az osszenott varosok es falvak.Nem titkolvan bankodasunkat Java keleti vegeig vettuk a buszjegyet tovabb. Irany Banywangi. Errol a helyrol csak annyit irnak az utikalauz konyvek, hogy az atkelesi pont Bali szigetere. Semmi mast. Mi is csak a BBC termeszetfilm sorozataban (Human Planet – Emberek bolygoja, hegyek epizod)  lattuk a kornyezo vulkanrol egy filmet ami azonnal megfogott bennunket. De Bromo utan nem akartunk meg egy elmosodott elmenyt. Elhataroztuk, hogy az idojarasra bizzuk a dontest. A buszvegrol setalva a varos fele megalltunk hotelt es informaciot keresni a helyrol – csak annyit tudtunk, hogy Ijen a vulkan neve es “jopenzert” visznek oda turakat ugynoksegek. Az egre nezve meg barmi lehetett volna masnap vagy akar egy fel ora mulva is. Szerencsenkre osszeakadtunk egy Leo nevu turaszervezovel aki egy malaj sraccal  (neve Brian) kerestek meg tarsakat az turara. A kocsit ugyanis ki kell fizetni a 42km-re levo hegyvideki parkoloig – akarhanyan is ulnek benneHarman pedig mar emberi arat harcoltunk ki, igaz kellett neki egy jo felora alkudozas, szamolgatas. De jo aron es jo tervet eszeltunk ki mi negyen. A turacsomagba belerakattunk ket ejszaka szallast is, mert mar igencsak faradtak voltunk. Az be is jott. Igenyes hotel, csendes kornyek, olcso es kivalo etteremmel, ket hatalmas szabadteri uszomedencevel no meg kabel tv, wifi internet.  Kezdesnek elegedettseg felsofokon. Brian raadasul egy nagyon jo fej sracnak bizonyult. Mokas kedvu, beszedes ficko aki malaj, de Szingapurban dolgozik nyomdai mernokkent. Kinai szarmazasu, de jol erti a malajhoz nagyon hasonlo indonez nyelvet is. Tehat egy tolmaccsal  is lehet szamolnunk az Ijen kraternel. Egy kozos vacsora kozben aztan atbeszeltuk a vilag dolgait, vegigettuk az atala ajanlott eteleket, italokat. Kozben pedig visszatert a bizalmunk es a remenyunk, hogy most maskepp lesz, mint ket napja.

IJEN KRATER

Leoa megbeszelt idoben,   reggel 4-kor fel is vett minket a hotel elott. Furcsamod egy kombi szemelyautoval akarta megoldani a felfele utat. Ami ki is birta a meredek, de jol kiepitett utat bar feluton elfozte a hutovizet, igy az  ivovizunket aldoztuk fel a tovabbhaladasert. A napfelkeltet a szerviz miatt lekestuk, de onnan nem is lehetett meg latni, mert az ut ket szelet suru dzsungel boritotta. Viszont az ido tiszta volt! A pakoloban reggeliztunk es potoltuk a hutovizunket. Aztan megkaptuk az iranyt es irany felfele a jol jelzett osvenyen, de a dzsungelbe – es hogy mivel volt kijelezve az ut? Kennel! Sarga kendarabok voltak szetszorva az osvenyen. Ugyanis az Ijen vulkan nencsak egy termeszeti latnivalo hanem egy munkahely is… egy nagyon-nagyon brutalis munkahely! A krater melye ugyanis Indonezia legnagyobb kenbanyaja is. A kenkitores a parkolo szelen allo gyujtohelyig nagyjabol 3km hegynek fel es kraterbe le. Az osveny olyannyira meredek es koves, hogy allatokkal nem is tudjak megoldani a felhozatalt es a szallitast, igy azt emberek vegzik – allatoknak sem valo tortenetben. Mi is becsatlakoztunk tehat a munkasokhoz akik a kratere siettek az elso korert. Ali valalta fel onkent a vezetesunket. Angolja nagyon gyenge volt, de Briannal konnyen ment a tortenet megertese. 

A vulkan es a benne levo ken az allam tulajdona, igy nagyjabol 2-300 ember kap munkat a kifejtesnel. Kapnak egy duplakosaras bambusszal megerositett hordozot majd elindulnak a krater tetejeig. Olykor igen meredek, esoben valoszinu pokolian csuszos fekete osvenyen felfele. Utkozben van egy kis  kantin es merleghaz. Addig meg nem is volt gaz. Hegyi dzsungeltura. Bar Brian le-leszakadt a fittseg hianya miatt. Az elso sokk akkor ert amikor elertuk az elso  ott piheno teli kosarakat. Gondoltam kiprobalom mitol is van az emberek valan haromcentis barazda es mitol is szuszognak ugy a mar megrakott, lefele igyekvo melosok.  Huhh… a valladra venni is  iszonyat nehez nemhogy lepkedni vele!!! Azonnal visszazugott rolam. A merleghaznal szembesultunk is a sulyokkal: jo 70-80 kilos egy-egy pakk. Igy mar szornyulkodve koszongettunk a lefele igyekvo, telekosarakkal nyikorgo emberekre. A krater tetejen suru kod fogadott megint… ohhhh ne! Honnan jottek mar megint a felhok? Lentrol! Ezt a szagbol azonnal erezni… es ahogy a szel tovabbfujta a kenfelhoket meglattuk a kitorest. Nagyjabol 200m melyen a melyben. Nagyon meredek osvenyen apro sarga pottyok araszolgattak sorokban felfele. Ali tovabbhaladast surgetett – az o ideje ugyanis mar kegyeg.  Komolyan mondom, hogy a dobbenettol mozdulni is nehez volt. az osveny kiepitettnek alig nevezheto, hatalmas kovek, apro kavicsos reszek, nagy lepcsok… Az oldalakrol meg le-leszakado hegyomlasok. A l;atvany pedig elkepeszto: voroses  es sarga a krater belso fala, a melyben egy turkiz szinu to (ami nemmellesleg mergezo termalviz), a kenkitores mar messzirol latszo elenk citromsarga. Az eg gyonyoru kek, a kiaramlo gazok meg feherek es mergezoek. Ha rankfujta a szel eros, csipos szag marta a szemunket, orrunkat. Lefele lassan haladtunk, fotoztunk es a felfele igyekvoknek adtunk elsobbseget. Ilyen hegyoldalon uresben is nehezs felmaszni nemhogy 80 kiloval. Tegyuk meg hozza, hogy ezek az emberek alig 60 kilo koruliek lehetnek es eleg alacsonyak. Nincs maszkjuk es egy ucska gumicsizmaba teszik meg a tavot naponta ketszer a gyujtohaztol a kenbanyaig. Igy keresnek az indonez atlaghoz kepest igen jol. (napi 15 dollart). Ali 10 eve minden nap megjarja ezt a poklot ketszer. Penteken nem, mert a muzulmanoknal az a pihenonap. Apja is itt dolgozott, de a fia mar biztosan nem itt fog. Tiz ev sok ido, az irtozatos suly ami a testen inog naponta  rovid ido alatt nyomorba dontheti az embert.  Csinalja amig birja, naponta felmotorozik a hegyre koran reggel… megcsinal ket kort es hazamegy pihenni. Faradt,valla, hata, dereka megtort, a tobbseg lancdohanyos, igy 40eves korukra teljesen kiegnek. Agyban fekudhetnek vagy csirket etethetnek hatra levo eletukben. Kulonleges, egeszsegugyi banasmod vagy kulon juttatast nem ad az allam a szolgalat utan. Az allamot csak a napi 22 tonna felhozott ken erdekli… az emberi eletek nem. Nincs draga beruhazas a modernizalasra, mert a 240 millio, tobbnyire nincstelen indoneziaibol mindig lesz aki bevallalja ezt a poklot. Ez pedig mar igy megy 1969 ota. A 21. szazadban ilyen korulmenyek kozott dolgoznak emberek! Szivfacsaro. Monival egyutt majdnem elerzekenyulunk a latvanytol. Dobbenetes ez a hely… Lattam mar a boliviai Potosi-ban levo aranybanyaban hasonlo tortenetet, de ott nem kerultem kozel ennyire a munkasokhoz. Nem itatott at a korulmeny ennyire megrazoan. Aztan leertunk a fejtohoz. Minden elenk sarga. a forro ken csoveken fut le  legnemu gazkent majd kicsaqpodik, megszilardul. Ezt a reteget torik fel a munkasok csakanyokkal es pakoljak meg terhuket. Kedvezotlen szeljarasban pedig mindenki nyeli a kenes gazt. Par foto es kovetjuk Alit felfele a meredek emelkedon, vissza a peremig. Nem all meg, nem pihen… siet fel (a miattunk kiesett idot probalja bepotolni). Kifizettuk a faradozasait es megkoszontuk neki a vezetest. Majd a peremtol lefele felgyorsul es elhuz tolunk. Ha megcsuszik, megbotlik a hatan levo tomeg agyonnyomja azt a csepp embert az biztos… Briannal egyutt setalunk mi is le a parkoloig es a vilag igazsagtalansagairol beszelgetunk. Ezek az emberek irtozatosan nehez munkaval keresnek meg annyi penzt, mint amennyit egy szelhamos konnyeden lehuz a johiszemu vagy epp gazdag turistakrol egy perc alatt a varosokban. Leoval meg tovabb elemezzuk az azsiai helyzetet amig visszaerunk a hotelbe. Elso a furdes, mert mindenunk atitatodott a kentol. Aztan pihenes, uszkalas a medencebe es a csillagos este alatt vacsorazas. Dobbenetes, felkavaro es emberi erzesekkel teli nap volt. Egy soha, de soha el nem feledheto elmeny!!! Igy zartuk Java szigetet.

A vilag legnepesebb szigeten eltoltott ket hetben Azsia egy ujabb szeletet jartuk be. Vallasokkal ismerkedtunk meg kozelebrol, lattunk barmikor kitorni kesz vulkanokat es lattunk megannyi emberi eletet. Tavol Europatol… tavol, hogy megertsuk csak egy tevecsatornan keresztul. Ide kell jonni es belelegezni, megfogni, megnezni es megerteni… Ez egy meroben mas vilag…

Mint ahogy egy meroben mas vilag kovetkezik a avatol egy oranyi komputra levo Bali szigeten is.

Indonezia, Jogyakarta

Sziasztok!

Egy ujabb orszagba erkeztunk ami szinten eleg izgalmasnak hangzik. Indonezia a vilag 15. legnagyobb orszaga, de a 4. legnepesebb lakosu allama. Tobb, mint 18ezer sziget alkotja amibol csak nagyjabol hatezer a lakott es az orszag hatalmas kiterjedesu. Egy fel ev is keves lenne a bejarasahoz. Mi harom hetet kaptunk, igy vagtunk is a kozepede.

Jogyakarta-ba repultunk ami a Java-szigeten fekszik. Java nem a legnagyobb , de a  Magyarorszagnal kicsit nagyobb  meretu szigeten tobb, mint 140 millioan laknak (ami a teljes lakossag kozel fele). Szoval emberekbol es latnivalokbol nem lesz hiany.

A varos a turistak fellegvara, mindenkepp utba ejtendo! Amugy tipikus azsiai nagyvaros. Tomeg. vasarosok, kifozdek, hangos es sokszinu kavalkad ejjel-nappal. Itt most esos evszak van, igy a fulledt meleghez nagy paratartalom is tarsul. Naponta pedig kapunk egy kiados feloras esot ami enyhulest is hoz egyben. Tiszta idoben lathato a kb. 50km-re levo Merapi aktiv vulkan ami legutoljara 2010-ben pusztitott egy jokorat a kornyeken, de suru vulkanikus tevekenyseg miatt sok itt a foldrenges es ugye itt is pusztitott a cunami evekkel ezelott. Szoval varjuk mi tortenik…  

Kezdtuk a belvaros felfedezesevel. Ket fo jellegzetesseg azonnal feltunik. Ez a varos a batikolas otthona. Mindenfele kapni ezzel a technikaval keszult ruhanemuket, alkotasokat, kepeket. Minket is bekalauzoltak egy ilyen galeriaban ahol a tulaj (mester) egy feloras eloadassal mutatta meg. hogy mi fan terem a batikolas. Az atala keszitett kepek valoban szepek voltak es eleg hihetoen adta elo magat. Igy vettunk is egy “remekmuvet”, hogy lerazzuk a tobbi arus-galerias invitalasat akikbol van boven a foutcan. De a foutca amugy tele van keleti portekakkal: vannak lathatoan gagyik, szepek. ertekesek es olcsok… belefaradsz mire csak mindegyikre pillantast vetsz.  A masik fo jellegzetesseg a kozlekedesben van: millio a motorkerekpar – mindenki azzal jar. De komolyan, ennyi motor talan egesz Magyarorszagon nincs… Olcso es konnyen eljuthatsz vele barhova a varosban, igazi motoros-robogos varos! A tomegkozlekedesuk pedig jol kiepitett – azzal is jol bejarhatoak a fobb helyek. Motor, busz. haromkereku bringataxi – szerintem a legkonnyebben boldogulhato nagyvaros Azsiaban.

A szallonkat szerencsere jol valasztottuk ki. Nagyon megeri a penzt es kivalo az etterme (nem ugy, mint amivel egyik este megjatam). Moni kisse aggodo az utcai etkezdektol, tehat nem eszik mar igenyen aluli helyeken. Persze engem mas fabol faragtak: ulok be mindenhova es rendelek hasrautes szeruen. Igy jartam tegnap este amikor csak rendeles utan derult ki. hogy az bizony kagylo (ami finoman szolva sem a kedvencem). De mivel mar a beulesunkkel is nagy feltunest keltettunk nem volt pofam visszakuldeni… de meg felbontani sem sikerult a kagylokat. Egy asztalvegen ulo helyi ficko segitett az elso hatnal nagyokat mosolyogva. Szoval rendelesekkor legyetek ovatosak!

A kulturalis programot a szultani palota jelentette. Kraton a neve palotanak es egy jelenleg is dolgozo-iranyito szultan vezeti. Raadasul ott is lakik szoval a privat helyekre nem is nezhettunk be, de minden mashova elkalauzolt egy helyi idegenvezeto (Vivien). Indoneziaban minden nagyobb szigetnek van szultanja, Java szigeten peldaul 3 is, de egyedul a jogyakartai aki nem csak formalis. Nem is a jelenlegi szultan a hires hanem inkabb az apja aki Hollandiaban jogot tanult majd megegyezett a hollandokkal, hogy adjak meg orszaguknak a fuggetlenseget. Igy valt unnepelt nemzeti hosse az oreg szultan a masodik vilaghaboru utani idokben. Az o eletutjat kiserhetjuk vegig a bemutatokon, termeken, kiallitasokon.  Viviennel jol elbeszelgettunk a seta soran. Tole tudjuk, hogy a jelenlegi szultan mar “modern” es csak egy feleseget tart – ellentetben a dednagyival akinek peldaul 20 felesegtol 76 utoda lett. Itt minden 10 eves fiugyermeket kasztralnak, buntetik ha valaki reszeg, szigoru borton jar a konnyu drogokert is es hogy neki is volt egy angol udvarloja regen. A magyarok meg buszkek lehetnek, mert a szultannak adott ajandektargyak kozott ket szep hollohazi porcelan is a vitrinekben van. Zarasul megneztunk egy babeloadas es egy javai nepzene osszeallitast. A palotabol atsetaltunk a madarpiacra ahol gombszem nagysagu madarkak fujtak a futtyot a deli melegben es megneztuk a Vizipalota nevu romokat ami  tobb, mint 300 evvel ezelott az elso szultan szekhelye volt meg a holland kolonizalas kezdeten.  Majd megalkudtunk egy bringataxival es celbavettuk az allatkertet. Utazasaink soran mindig utbaejtunk egy allatkertet. Csendes, nyugodt es erdekes helyek barhol a vilagban – a jogyakartaiban meg komodoi varanuszok is voltak. Ezek a sarkanygyikok a dinaszauroszok jo ismerosei es csak egy indonez szigeten elnek szabadon a vilagban. A Komodo-sziget latogatasa is tervbe van, de mi biztosra akartunk menni veluk kapcsolatban. A sarkanyok mellett volt meg par erdekes joszag – egy kellemes delutant igy veluk toltottunk. 

BOROBUDUR

Ha turistakent Jogyakarta nevet hallod akkor biztosan ket nevet hallasz elsokent. A hinduk templomat Prambanan-t es a buddhista Borobudur sztupat. Mindketto kiemelt jelentosegu hely pedig Indoneziaban a lakossag 90 szazaleka iszlam vallasu es csak egy-ket szazaleknyi buddhista vagy hindu. A Borobudur sztupa pedig a vilag legnagyobb sztupaja es alig 50km Jogitol eszakra. Termeszetesen az UNESCO vilagorokseg resze es ennek kovetkezteben szepen kialakitott es bemutatott muemlek.  A 120×120 meter alapteuletu, negyszintes es kilenc emeletes epuletet a VIII. szazadban kezdtek epiteni es becslesek szerint 75 evig tartott mire oszeraktak kozel ketmillio, tobbsegeben  faragott kokockabol.  A negyzet alaku epitmeny szintjein kofaragasok, szobrok es buddhista teremtmenyek diszitik mindenfele. Aztan 1006-ban egy vulkankitores utan feledesbe merult, hogy aztan nyolcszaz evvel kesobb egy angol uriember Sir Thomas Raffles ujra felfedezze. Ez a brit egy legenda: o alapitotta Szingapurt, fedezte fel a vilag legnagyobb es legbudosebb husevo viragat, o epitette a londoni allatkertet es o szabaditotta fel az itteni rabszolgakat. Borobudur nemcsak egy sztupa hanem egy hatalmas nagy konyv is. Tobb, mint 1200 faragott kopanel mesel torteneteket a szinteket jarva, a felso reszen pedig 75 kissztupa torony diszeleg,  A panorama is gyonyoru, koros-korul dzsungellel boritott hegyek, a tavolban pedig a Merapi vulkan. Az egesz helynek megvan a spiritualis hatasa meg a sok turista ellenere is. A romokat az utobbi 100 evben folyamatosan renovaljak, igy mara szinte az eredeti allapotaba lathatjuk. (bar a kozeli muzeum kertje tele van meg beazonositatlan “lego darabokkal”). Ottjartunkkor is  mostak a mohakat es kefevel tisztogattak a koveket. Valamint rengeteg or vigyazza az epuletet. A rekonstrukcios munka pedig folytatodni fog. mert peldaul a 2010-es vulkankitoressel jaro foldrenges majdnem elolrol kezdette a munkalatokat. (pl. csak egy hetig vakartak ki a vulkani hamubol) A sztupa melletti parkban kapott helyet egy regeszeti muzeum ami az asatasokat es a renovaciot mutatja be valamint egy indonez hajozasi muzeum. Ott az osidoktol napjainkig kiserhetjuk vegig az indonez kereskedelmi utvonalak korszakat es a nagy tengeri kalandok toteneteit. A kornyeken meg ket kisebb sztupat is fel lehet keresni amik regen talan osszekotettesben is alltak a kozponti egyseggel. Aki meg meditalni szeretne az latogasson el az egyik ilyen kissztupa melletti buddhista imakertbe, megeri. 

PRAMBANAN

A hinduk szent temploma. A varos szelen talalhato komplexumot pofon egyszeru elerni tomegkozlekedve, Borobudurhoz hasonloan ez a hely is a vilagorokseg resze, igy szinten igenyesen kialakitott es megepitett. Az alapkoletetel  valamikor a 8. szazadra teheto, de a feljebb mar emlitett 1006-os foldrenges utan ez a hely is elneptelenedett –  a hinduk elvandoroltak Bali szigetere. Majd lenyegeben az 1900-as evekig az enyeszete lett, jartak erre felfedezok, de nem adtak nagy jelentosseget a romoknak. A nagy fordulat aztan a 1990-es evek elejen kovetkezett be amikor a kormany es nehany tudos, regesz nekilatott a helyteallitasnak. A legnagyobb templomegyuttes a Prambanan. Itt a hinduk harom foistenenek allitottak templomot: Brahma, Shiva es Wisnu. Brahma a negyfeju, negykaru a tvilageremtes istene, Wisnu pedig a vedelmezo, megtarto isten egy-egy 37m magas kegyhelyet kapott, mig a Shiva (pusztito isten) szobor a kozepso 47m magas templomban van. A Shiva templomban van meg a tudas istene Agastya, Shiva felesege a nyolckaru Durga es kozos fiuk, az elefantfeju Ganesa. A korulottuk levo kisebb templomokban pedig az istenek allatai: a bika, a hattyu es a sas. A bejaratokat pedig krokodiltestu oroszlanok orzik. De az egesz hindu mitologia tele van kulonos teremymenyekkel.

A kivalo turavezetest pedig harom elenkpattant lany tartotta. akik idegenforgalmi iskolaba jarnak es epp gyakorlaton vannak. Nagyon aranyosak es mosolygosak voltak es lathatoan izgultak…., igy muszaj voltam par poennal oldali a hangulatot. :op Alig 17 evesek es 5 nyelven (angol, francia, nemet, japan es indonez tajnyelvek) tanulnak az iskolaban – adtunk is nekik egy kivalo kiertekelest a riportjuk vegen.  Az egesz komplexum amolyan kambodzsai Angkor erzessel arasztott el. Azok a hatalmas epuletek, a nagy terek, a tropusi kornyezet, stb. 

A parkot 2006-ban egy 5.9-es foldrenges majdnem ujra rombadontotte es azota is tart az ujra-ujraepites. Az alapzatok megsullyedtek, megdoltek, a szobrok leestek es a falak megrepedeztek (a reseket most finom betonnal toltik fel) szoval szorgoskodnak itt is a regeszek, restauratorok. A Shiva csoport mogott meg ket kisebb templom is talalhato amik szinten ujraepites es rekonstrukcio alatt allnak meg. Valamint helyett kapott meg a hindu helyek mellett egy buddhista sztupacsoport is. Ez hely sem kicsi, Borobudur utan a masodik legnagyobb itt Javan.  A ket vilagvallas pedig egy regi kiralyi hazassag kovetkezteben fer meg egymas mellett. A 8. szazadban ugyanis hindu es buddhista kiralysagok voltak Java szigeten, majd parszaz ev mulva az iszlam tort be es mara a muzulmanoke a legfobb vallas Indoneziaban. Csak a templomok es sztupak orzik az egykori dicsoseget. A park resze meg ket szabadteri szinpad (foszezonban korabeli eloadasokkal), egy a foldrenges utani helyreallitast bemutato muzeum + egy mozivetitessel megtekintheto a templomok falaba vesett hindu legendak felelevenitese. Ismet egy gyonyoru kulturalis, tortenelmi szinhely. Ket nap alatt pedig ket jelentos vallas, vilagorokseg reszet kepezo spiritualis helyet tekintettuk meg… jahhh es a szultani palota! Duborog a kultura!!! :o)

Most pedig egy het fulop-szigeteki strandolas es egy het indonez kultura utan jojjon egy het termeszeti csoda. Irany a vulkanok foldje: Bromo Nemzeti Park es az Ijen krater!

Malajzia, Kuala Lumpur

Sziasztok!

A Fulop-szigetekrol ismet visszarepultunk Kuala Lumpurba. Az ejfeli megerkezes miatt viszont ismet egy estet a repteren kellett toltenunk. Alvasrol szo sem lehetett, mert KL fapados repulotere hajnal haromkor is olyan zsufolt volt, mint akarmelyik europai nagy legikikoto napkozben. Igy volt idonk atgondolni mit is tegyunk az elottunk allo ket napban. Negy eve mar megneztuk a fobb latnivalokat (Petronas Tornyok, Batu Caves. stb.) de boven akadt meg mit felkeresni. Egy fo feladatunk ugye volt: kell egy uj fenykepezo masina, mert a Monie elkezdett rakoncatlankodni az utobbi napokban es nem akartunk megkockaztatni egy lehetoseget, hogy pont az egyik legszebb helyen adja be az unalmast. A turista centerben pedig az arany haromszog nevu korzet fele iranyitottak. Arra meg ugy se jartunk – gondoltuk… es amikor megerkeztunk a felhokarcolok ala azonnal leesett, hogy miert nem jottunk erre. Ez ugyanis a bevasarlo kozpontok negyede. Egymas sarkabol nonek ki a tobbemeletes shopping nagyaruhazak.  Sot! Kulon aruhaz van az elektronikai cikkeknek. A bejaratnal mar tudtuk, hogy itt nem lesz nehez talalni egy gepet… es igy is lett. Gyakorlatilag az elso uzletben megvettuk az uj Nicon digitalist. Ami olcso volt es a celnak tokeletesen megfelel. 5 percet se toltottunk bent. Az eladok felkeszultek, kedvesek., lehengerlok… esely sincs nekik nemet mondani. De ha mar itt vagyunk gondoltuk szetnezunk. Na abbol ujabb vasar lett a rakovetkezo tiz percben. Egy ujabb “visszautasithatatlan” ajanlat es egy ujabb elektronikus kutyu landolt a hatizsakban. Egy mini tablet szamitogep. Igy lefaraghatjuk az internet kavezokban toltott idot es koltsegeket, az agyunkbol, szallonkrol, ettermenkbol netezhetunk, skype-olhatunk. Kepeket rendszerezhetunk, vagy jatszhatunk, zenet hallgathatunk, videozhatunk az unalmas repteri csatlakozasoknal. Tuti ajanlat, tuti vetel es tutira el kellett hagynunk a plazat mielott tovabb fajult volna a dolog… Az uj geppel csattogtatva setaltunk is vissza a szallasunk fele ami pont a kinai es az indiai negyed szelen volt. A tavol-keleti metropoliszok tobbsegeben igy vannak felosztva a varosreszek. Evszazadokkal ezelott ahogy jottek a letelepedok azsia minden pontjarol ugy alakitottak ki a mai napig fentmaradt varosreszeket. Mi a kinai negyedeket szeretjuk, mert azok a legolcsobbak es imadjuk a kinai eteleket. Nomeg az indiait, meg a malaj konyhat es persze a thai-t es a vietnamit is! :o) De van itt hamburgeres es pizzeria is boven. Nem ertem miert kialltanak itt globalis ehseget, mert itt kajabol tonnaszam van minden negyzetmeteren es hihetetlen olcsok. Nem csoda. A klima (meleg es esok) kedvez a bo termesnek, a foldeken fillerekert dolgoznak az emberek es az igeny is nagy. Itt nem foznek az emberek otthon (talan meg konyha sincs a hazakban) mindenki az utcan eszik – olcso, egyszeru es millio szegeny embernek biztosit etelt, megelhetest. munkat. Szoval mukodik – mi meg europaiak csak csodalkozunk, falunk es hizunk. Persze a finnyasak nemigen ulnek le a higenikusnak cseppet sem nevezheto helyekre, de itt ez a szokas es meg rosszullet nem volt. (csak neha kisebb hasmenesek)- de azokat a hosegre is lehetne fogni). Persze vannak nagy ettermek, szep kifozdek… de akkor elveszik az igazi “azsia olcso” eleterzes. A nap hatralevo reszeben pedig kisetaltunk a megunhatatlan es soha ki nem hagyhato Petronas tornyokhoz.  Ez a varos szive, a talalkapont, a pihenes es kikapcsolodas kozpontja. A tornyok alatti parkban, az epuletben levo tobbszintes plazaban es a kornyeken megannyi ember fotozkodik, uldogel es beszelget. Varja meg, hogy besotetedjen es felgyuljanak a fenyek az emeleteken. A metropolisz felhokarcoloi elkezdjenek ragyogni. Mi is ezt tettuk – az az epulet  ejjel-nappal lenyugozo latvany!!!

Letezik viszont meg egy orias a szomszedban. A menara adotorony. A vilag 4. legmagasabb (422m) kommunikacios tornya es ha lehet meg szebb kilatassal, mint az ikertornyokat osszekoto hidrol nyilik. Masnap oda terveztunk turat.  A Menara torony szinten a belvarosban talalhato es Bukit Nanas nevu park kozepen. De az a park sem az a tipikus varosi park… ez egy 9 hektaros, meghagyott tropusi esoerdo darabka. Majmok, madarak es pillangok otthona. Egy vilagvaros kozepen.  Az adotoronnal  talalhato egy mini allatkert, egy Forma-1 szimulator, egy ponilovaglo es maga az epulet ketszintes turistafogadoval. Ettermek, barok, ajandekboltok, mini szinhaz. A 270m koruli kilato platformhoz pedig lifttel lehet feljutni. Egy videoteremben bemutatjak, hogy hogyan epult meg a mu majd 5 ev alatt az 1996-os atadasra es egy lelegzetelallito korbeablakos panoramasetaval megtekintheted Kuala Lumpurt, madartavlatbol. Az egyik legjobb kilato amin eddig voltam! Elkepszto, kihagyhatatlan ez is.

Akinek pedig meg nem volt eleg a zoldovezet annak ott van egy masik varosreszben a Garden Lake park. A kozponti toban hemzsegnek a teknosok, aranyhalak, meretes pontyok. Korulotte szepen kialakitott setanyok. pihenok. A varosbol kiszabadulni vagyo futok, sportolok kedvenc allomasa, parocskak elso szamu randihelye. De van itt egy igenyesen kialakitott es szepen gondozott hibiszkusz es orchidea park, egy torpeszarvas bemutato. A vilag legnagyobb pillangohaza es a szinten vilagrekord szabadteri madarrepdeje. Itt toltottuk a masodik napunk delutanjat es egy tropusi felhoszakadas miatt majdnek az ejszakat is. Rovidke ket nap, de a fenykepezogep kuldetes sikerult, lattuk az imadott varosunkat madartavlatbol es jutott boven pihenni is idonk. Felkeszulve varjuk az indoneziai utazast. 

Kepek es videok rendszeresen frissitve mostantol! Moni igerte… :o)

Fulop-szigetek, Palawan

Sziasztok!

A Fulop-szigetek korulbelul 7200 szigetbol all es mi ezekbol talan a legszebbet valasztottuk a nyaralasunk kezdetenek. Ez volt Palawan, az orszag nyugati reszen elnyulo szigetegyuttes. 

Manilabol jo egy ora alatt lehet odarepulni. Mondani se kell, hogy az elottunk allo ketnapos utazgatas utan mar holtfaradtan landoltunk Puerto Princesaban. Ez a Palawan szigetek legnagyobb varosa (kb. 700ezer filippimo lakja). A homerseklet boven 30 celsius felett es a napon jocskan tobbnek erzodik. A nehany hatalmas foutcarol leterni nem is erdemes, mert ott minden megvan ami a turistaknak kell. Szerencsere a mi szallasunk is a fouton volt parszaz meterre a repter kijaratatol, igy megusztuk a keresgelest. A Palawan Village Hotel mar joval igenyesebb, kenyelmesebb volt elso latasra. Hatalmas szoba, nagy agyak es az elozo reszben felsorolt alapfelszereltseg mellett itt mar 100 csatornas kabelteve is volt. Az arban boseges reggeli is benne foglaltatott valamint meg megjegyzendo az udvari beo madar akinek hires hangutanzo kepessege kora reggeltol fujta az vendegek atal eddig betanitott futtyoket. Alig alltunk mar a labunkon, igy erkezes utan azonnal egy ketoras csendespihenot fujtunk. Aztan az ehsegtol es a kivancsisagtol vezerelve nekivagtunk felfedezni a varost.

Az igazi elet persze itt is este kezdodik amikor mar kicsit hul a levego. Az ettermesek, barok kipakolnak, az arusok is felallitjak standjukat es a forgalom is belendul.  Erdekes  viszont, hogy szemelyi autot csak elvetve latni, terepjarot viszont annal tobbet. Rengeteg viszont a kis 8-10 szemelyes busz, a jobbak a turistak fuvarozasara, az utott-kopott es atalakitott regiek meg a helyiek tomegkozlekedesere. Ami viszont a tomegaradatott adja az a haromkereku motorbringa. Egy motorral hajtott kabinos jarmu. Ezekbol ezerszam dudalgat az utcakon. Ezek gyakorlatilag a szegeny emberek autoi, mert egy egesz nagycsalad is belezsufolhato, lattuk, hogy tehercipelesre is alkalmas, sot volt ahol egy diszno volt az utas. De ezek a jarmuvek jelentik a taxikat is…  nagyon olcson barhova eljuthatsz vele… es ha mar van egy ilyen motorod beveteled is van a taxizasbol – szoval abszolult tobbfunkcios, praktikus es nekunk meg vicces is ahogy egymast elozgetik a forgalomban. Az angolt szinte mindenki jol beszeli es szinte csak angol feliratokkal talalkoztunk a varosban, de a filippino nyelv is sok spanyol es angol szot hasznal. Nem is csoda, hiszen a Fulop-Szigetek hol spanyol, hol amerikai felgyarmat volt szinte egesz tortenelme ota. Fuggetlenseget is csak a masodik vilaghaboru utan erte el. Szoval angollal tokeletesen lehet boldogulni… es ami szinten jo dolog, hogy az emberek nagyon kedvesek, beszedesek es kozvetlenek.  A tobbseg itt a turizmusbol el, de egyatalan nem erzed magad idegennek – Azsia amugy is egy nagy osszeolvadt barati nemzet. Mindegyik keleti orszagbol elnek itt nagyobb koloniak regota. A Fulop-szigetek lakossaga tobb, mint 90 millio (de ez a szam se vegleges, mert az utolso nepszamlalaskor kifutottak a koltsegvetesbol es nem fejeztek be pontosan) es becslesek szerint tobb, mint 10 millio filippino dolgozik mas orszagokban, hogy csaladjukat segitsek. Szoval ez is tipikus azsiai dolog: szaporak es dolgosak. :o) Az orszag lakossaganak atlag eletkora 23 ev, igy magyarazhato, hogy miert van annyi fiatal es gyerek az utcakon, dolgoznak a boltokban, iparban, a turizmusban. Hihetetlenul eltero eletstilus, kornyezet, kultura az europaitol. De mindkettonknek nagyon tetszik!

A Palawan-szigetek legfobb latvanyossaga viszont nem Puerto Princessaban van hanem innen eszakra El Nido kornyeken. Ide terveztuk a Budapestrol indulo haromnapos utazas vegceljat, az igazi vakacio kezdetet.

El Nido faluba eljutni 3 modon lehet: fillerekert  50 eves rozoga buszokkal, ugy megpakolva, hogy valakinek mar csak a teton jut hely a 10 oras ut soran. A koztes megoldas a Roro nevu busztarsasag zoldre festett buszai 6-8 oras menetidovel, hagyomanyos kenyelemmel es kisse dragabban legkondis hutessel is. Vagy vannak a sebes es klimas mikrobuszok a tehetosebbeknek es turistaknak. (a holtfaradtsag es a mielobbi pihenes miatt mi odautra ezt valsztottuk) Na ezek a kisbuiszok 5 ora alatt letudjak a 240km korul;i tavolsagot, benzint, buszt es utasokat se kimelve. Az ut ketharmada tokeletes betonut, forgalom a teherautokon es a tobbi buszon kivul semmi, igy mehet a szaguldas. Az ut szeli gyaloglokat, a haromkereku motorosokat meg mar csipobol dudaljak ahogy csak meglatjak oket. Igazi hajmereszto szaguldas, de a soforok mar minden kanyart ismernek… a sebesseg mellett alig jutott a tajra idonk. Pedig az sem hanyagolhato: tropusi erdovel benott hegyek, gyonyuru tengerpartok es szegenyes kinezetu bambuszkunyhokkal teli falvak vannak az uton vegig. A banan, mango es kokuszpalmak latvanya mar meg sem fog… viragzo es burjanzo a videk pedig most elvileg a szaraz szezon van. Par nagyobb varosban megalltunk wc-re es venni enni-innivalot, de az aprobb falvak nagyon szegenyesen neznek ki. Inkabb valamifele takolmanynak neznek ki a  hazak. Nem is csoda ha nehany tajfun vagy tropusi vihar ezreket tesz hajlektalanna. Azokat a viskokat egy kisebb szelutes szetveri. Az fout menten a dzsungelbol vettek el kisebb teruleteket ahol foleg rizst es zoldsegfeleket termesztenek a falusiak, nomeg a szokasos banan, mango es kokuszligetek.

Kora delutan szaguldottunk be El Nidoba. Az El Nido (spanyol szo magyarul: a  feszek) nevet a kornyezo sziklakon feszkelo kis fekete madarak feszkerol kapta ami igen csak draga a fekete piacon es elvileg eheto is. A sziklafalak viszont olyan magasak es benottek, hogy mi egy madarat se lattunk nemhogy feszket. Kis halaszfalu volt itt regen a hatalmas sziklatombok kozott megbujva, de a kornyezo szigetecskek gyonyoru latvanya mara viragzo turistaparadicsomma  novelte a helyet. Szazaval nottek es epulnek most is a szallok, bungallok, ettermek, szolgaltatasok beszoritva a helyieket az utcak mogotti kis “gettokba”. De itt tenyleg szinte mindenki kozvetve vagy kozvetlen a turizmusbol el. Most meg foszezon van, tehat porog a biznisz! Ha nem foglaltunk volna elore bizony most nagy gondban lettunk volna meg ebben a boseges kinalatban is.  Nade miert is olyan nepszeru ez a hely?

El Nido partvideki reszen kb. 50-60 kicsi sziget mered felfele fuggoleges sziklafalaival az egnek. A meszko ormokat surun benotte az  erdo, partjait homokos, palmafas strandok szegelyezik, a viz kristalytiszta, smaragdzold. A vizben a szines korallok kozott pedig gyonyoru az elovilag. Egyszoval kepzeljetek el egy meses tengerparti kepeslapot vagy egy edenkerti tv reklamot… na oda erkeztunk mi meg!

 A falubol 8-10 szemelyes tradicionalis kinezetu halaszhajokkal viszik a turistakat ezekre a szigetekre. Negy kulonbozo utvonalu, egesznapos turara lehet befizetni amiben benne van egy ebed es a turavezetes is. Nem is sokat haboztunk…  a karacsonyra kapott penzunkbol azonnal beneveztunk a legnepszerubb “A” jelu utra. Felfedeztuk a falut  es agynak estunk…      (volna)

Ugyanis helyi jellegzetesseg meg, hogy az aramot a helyi onkormanyzat adja es takarekossagi okokbol elektromos aram az egesz faluban csak delutan 2-tol masnap reggel 6-ig van. Namost a mi  valasztasunk (szemben a jobb hotelekkel akik sajat generatorbol ontjak az elektronokat) egy alacsony arkategorias szallo volt, igy aramot csak sotetedeskor kezdett el adni (az is megszakadt neha)…. plusszba jott meg, hogy a bungallonk kozvetlen a fout melle esett, igy nemkicsit volt hangos a forgalomtol  –  amit csak erositett az ablakunk alatt dolgozo foldmunkasok zaja is. Szerencsere ezek a “mellekes dolgok” ejszakara megszuntek es a ventillator is jol birta. De Moni aludni meg igy sem tudott, mert ket meretes leopardgekko vadaszott a szobankban levo rovarokra… (en mar csak nevettem)

Reggel aztan ha nem is kipihenten, de keszen alltunk a kalandra. Irany a kikoto!!! De elotte meg bevasaroltunk a helyi peksegben. Azok a sracok a 35 fokos hosegben is a kemence mellettt sutogettek az amugy nagyon finom peksutiket. A sok ettermes eves utan jolestek mar a konyebb falatok. A fedelzetre lepes elott meg befizettuk a “termeszetvedelmi adot” az allamnak allagmegovasra es mar ismerkedtunk is a tobbi utassal. Ahhoz kepest, hogy foszezon van 8 filippino szallt fel velunk a hajora. Ket parocska es egy ketgyermekes csalad + a turavezeto, a hajoskapitany es egy horgonykezelo kukta. Az idojaras pazar, szikrazo napsutes es csendes viz… es a kezdeti szegyelloskodesnek is hamar vegeszakadt. A ket feher embert erdekesnek talalta a csapat es mi is orultunk, hogy nem egy europai bulicsapatot vagy nemet nyugdijasokat fogtunk ki. Azonnal megindult a mokazas es a beszelgetes. Korulbelul 20 perces hajokazas utan jutottunk el az elso szinhelyre a titkos lagunahoz. A kikotoben kicsit megijedtunk a sok hajo es utas lattan, de szerencsere a mi hajonk erkezett meg elsonek a gyonyoru kis obolbe. Feher homok, palmafak es meredek sziklafalak koros-korul. A kora reggeli orakban meg majomcsapatokat is latni a falakon, fakon… szolt a vezeto -de azoknak mar melege van ilyenkor. Nekunk is az volt, igy csobbantunk is a kellemesen meleg tengerbe. Roland (a vezeto) egy kis sziklanyilas fele terelt bennunket ha a titkot szeretnenk latni…, de a resen atpreselve magunkat kiderult, hogy nem titok az hanem CSODA! Egy kb. 20 meter atmeroju, hatalmas falakkal korbevett zart ter egy kis pancsoloval az aljan. (aminek az aljan talaltam is egy vizallo orat). Amulas, kepek, video – meg a tobbiek es a turistaaradat elott. Majd setaltunk egyet a kis strandon, mig a tobbiek is kibameszkodtak magukat. Mire a tobbi hajo megerkezett mi mar huztuk is fel a horgonyt… kezdetnek tokeletes!

Masodik szigetunk egy luxusnyaralotol nem messze volt, itt kaptunk egy orat szabad programnak, mert ez volt az ebed szinhelye is. A tobbseg (mint mi is) a reggel kolcsonzott buvarpipa es buvarszemuveg segitsegevel nekivagtunk felfedezni a tengerfeneket. Korallok kozott uszkalva szinpompas halak, rakok, tengeri csillagok es egyeb elolenyek utan kutattunk. Ha nem is volt annyira gazdag az elovilag, mint negy eve a malajziai merulesunkkor – mi mindenesetre  elveztuk. A turizmus miatt a kornyeket nap, mint nap suru hajoforgalom jarja ami zavarja a nagy halrajokat… es a tulhalaszas miatti szankciok utan meg csak most kezd helyreallni a tengeri vilag – de azert lattunk szepsegeket! Viszont kulon buvarturak is vannak az eldugott “tengeri erdok” felfedezesere ha jobban bele szeretne merulni a melysegekbe. A buvarkodas utan napozas es beszelgetes volt a menu. Az egyik utas srac tengerjaro hajokon dolgozik rengeteg magyarral, igy remelte, hogy gulyas vagy porkolt lesz az asztalon… :o) de nem lett. Lett viszont egy pompas kis terulj-terulj asztalkam:  hatalmas hal, sult tintahal szeletek es malackaraj barbeque, zoldseges salatatal, dinnye, banan.

Degeszre ettuk magunkat, kozben szolt a zene, jokar beszelgettunk es nevettunk. Az ido is gyorsan elszaladt… pedig a lenyeg meg hatra volt. Irany a lagunak szigete! Az egyik sziget belsejebe keskeny szoroson lehet behajozni egy tag belso lagunaba. A viz smaragdzold, a meszkofalak pedig 30m magasra szoknek merolegesen az egbe. Itt egy kis uszo stegen kotottunk ki ugralni es uszkalni meg fotozkodni. Ki-ki hogyan… az egyik utas hobbija a fotzas volt, igy neki es a szupermasinajanak ez maga volt a paradicsom. Fel oras idozes utan pedig mar szeltuk is a habokat egy masik sziget fele… A latvany ott is fantasztikus. Kis torkolat vezet egy keskeny sziklanyilashoz amin mar csak uszva lehet  atjutni. Mogotte pedig a kicsi laguna. Mar le sem irom… ott uszkalsz a meleg tengerben, hatadon lebegsz es csak bambulsz a korulotted levo vilagra. El sem akarsz innen menni. Erzed, hogy ez a latvany orokke beled eg. Nyaralunk… a tropusi edenben! A kis laguna vegen egy pici barlang is van, oda is beusztunk a hazaut elott. Vagyis fdehogy haza meg. Irany a 7 kommandos strandja. A legenda szerint hajotorott katonak szigete ez akik a nevuket vestek a sziklakba, de mi egyiket se lattuk. Volt viszont egy koktelbar es olyan panorama, hogy naptarakat es albumokat lehetett volna telefotozni csak azon a kis partszakaszon.  Felejthetetlen nap, kedves emberek, eszmeletlen kornyek. Orok elmenyekkel tertunk vissza El Nidoba. Egy nagy vacsora utan pedig mar csak egy nagy alvas hianyzott.   (volna)

Igen… a hatodik napon sem tudtunk egy normalisat aludni. Most a leeges miatt. A surun napolajozott hofeher borunk nem birta a tropusi napsutest. Sok helyen pecsenyevorosre egtunk. Maradt hat a sziszegeses alvas es az ovatos mozdulatok. Kovetkezo napra nem is terveztunk nagy programot. Lett volna ugyan a kozelben egy szep strand (megegy?) , egy vizeses (a forro evszakban nem oly bovizu) es egy termalmedence az erdo kozepende kinek lett volna kedve 40 fokban egy 45 fokos vizben furdozni, igy ezeket a programokat toroltuk. Kisetaltunk tehat a faluszeli elhagyatott partra es megpihentunk a kokuszpalmak alatt. Kis uszkalas, ejtozes, konnyu ebed majd boseges vacsora. Apropo eves! Abban a hitben jottunk ide, hogy majd konnyen veszitunk par kilot a karacsonykor felszedett mazsakbol. De ezek helyett az elso heten napi 3szor ettunk ettermekben meleg etelt, palackszam isszuk a vizeket, frissen facsart gyumolcsitalokat, uditoket es edessegeket — es ezt azert, mert nincs mas! Nincs egy normalis bolt venni egyszeru kajakat,  a helyi ettermek kinalata meg olyan olcso, hogy visszamondhatatlan. Igy a fogyas teren meg van mit javulnunk. :o) Aznap sikerult kipihenni magunkat, de az esti alvast meg mindig a leegesunk sanyargatta.

A rakovetkezo nap csak nem hagyott nyugodni a tudat, hogy ismeteljuk meg a megismetelhetetlent. Elozo turank sikeren felbuzdulva beneveztunk tehat a “B” jelu hajosturara is. Reggel azonban szembesultunk azzal, hogy csak egyszer volt Budan kutyavasar… Nemet es kinai fiatal parocskak csatlakoztak hozzank a kikotoben. Valamint ket erosen masnapos angol srac – bar ok viccesek voltak. Az idojaras is borongosan indult (amit en a 3szor ategetett borommel nemigazan bantam), turavezetoink meg amolyan csak vegzem a dolgomat jelleguek. De nosza! – az igert program jonak igerkezett. A latnivalokban viszont itt sem maradt hiany! Buvarkodkodtunk mar sokkal melyebb es gazdagabb vizeken, bemasztunk hatalmas, tengerhullamok atal kivajt barlangokba, beusztunk 20 meter magas vizibarlangokba es setaltunk a vilag talan legszebb strandjain es ettunk egy istenien finom ebedet, gyumolcsokkel, salatakkal. A legszebb pedig talan a kigyo sziget volt ahol ket kis szigetet egy keskeny homokpad kotott ossze amit csak epp elfedtek a hullamok. Mangroove erdo az egyik es kilatopnt a masik vegen. Ide vagy legalabbis hasonlo helyekre egyszer mindenkinek el kellene jutnia!!! Torekedjen tehat ra mindenki!!!Mi se tettunk semmi kulonlegeset, hogy itt lehessunk… Egyszoval El Nido kornyeke, a filippino emberek varazslatosak. Ez az a hely ahol mindenki megtalalja a maga szaja izenek valo szallast, ettermet es programokat, hogy orokre felejthetetlen elmenyeket gyujtson es teljesen ki tudjon kapcsolodni. Ez az a hely ahol nincsenek szurke hetkoznapok. Minden szines, meleg es nagyszeru!

De az El Nido varzsnak is vegett vetettunk az uj orszagok es kalandok kedveert. Visszabuszoztunk Puerto Princesa-ba, hogy bucsut intsunk az egyhetes Fulop-szigetek vakacionknak. Indulas elott azert meg volt egy szabad napunk. A fo latnivalo meg meg meg se volt. A kornyeken ugyanis van egy nemzeti park, egy ujabb laguna amibol egy  tobb kilometeres barlangi folyo vezet egeszen a tengerig. Gyonyoru barlangi hajokazas, cseppkovekkel es foldalatti katedralisokkal tarkitva. Ez kell nekunk zaraskent! Vagyis csak kellene…, mert a foszezonban mar honapokkal ezelott elkeltek a korlatozott szamu belepok. Tehat ez megmaradt legkozelebbre, mert ide vissza kell meg jonni! Az uresjaratu napra jutott mosas, varosnezes es muzeum. A helytorteneti muzeum Puerto Princesaban  kicsike, olcso, de erdekes. Erdekes, hogy mar akkor kinai porcelankereskedo hajok jartak ezeket a vizeket amikor a magyarok meg szaz evekkel a honfoglalas elott jartak csak. Az elsulyedt hajok rakomanya, a kornyek barlangjaiban talalt eszkozok, edenyek lathatok itt. Valamint bemutatja a korabeli szigetlakok eletet, mindennapjait, ruhait, szerszamait. A tengeri elovilagot. Erdemes volt oda is bemenni…

Ma visszareultunk Kuala Lumpurba es uj fenykepezogepre vadaszunk, mert a flancos-kenyes finomsagu Moni masina 3 ev utan mar nem nagyon akar mukodni. Negy het, Indonezia es Szingapur meg meg hatra van… keptelenseg lenne kepek nelkul odamenni. Itt ket napunk van bejarni a varos eddig felfedezetlen reszeit. Legkozelebb tehat Kuasla Lumpurrol irok.

 

Irany kelet

Sziasztok!

… es vegre eljott januar 2. is! 

Egy jol sikerult otthoni ket het utan vagtunk neki a mar hagyomanyossa valo teli vakacionknak. A karacsonyi jolet es a hazi koszt hatasara legalabb 5 kg-ot felszedtem, igy aktiv nyaralast terveztunk. Ennek ellenere az elso harom nap csak ettunk, ittunk es ucsorogtunk…

A par fok koruli budapesti telbol nehany ora alatt atrepultunk Kairoba. Az ut egyetlen nyomaszto pontja csak Koka Janos (az egykori exminiszter, SZDSZ-es fogengszter) volt akivel egy gepen utaztunk. A faraok foldjenek legikikotojeben  negy orat toltottunk felfedezessel majd szalltunk is tova az ejszakaban a bangkoki geppel. A nyolcoras repulout kellemes volt (filmek, folyamatos etetes), de pihenni ott sem tudtunk sokat. A thai fovaros mar hozta azt amit vartunk: tuzo napsutes es dog meleg meg a legkondis repteren is. Szerencsere csak egy oras veszteglest kaptunk majd ujabb repulest immar a vegcel, Kuala Lumpur fele. A rutinunknak koszonhetoen hamar atjutottunk a vilag egyik legnagyobb repteren (beleptetes, csomagfelvetel, repteri busz keresese, penzvaltas, stb.) Kora este pedig megerkeztunk oda ahol negy eve abbahagytuk. Kuala Lumpur belvarosa, a Petronas ikertornyok arnyeka, a kinai negyedkent ismert varosreszbe. Este nyolckor is fulledt meleg, benzingoz es tomeny etelszag aradat a levegoben. Millio ember a vilag minden tajarol es a tipikus azsiai utcakep. Az emberek az utcan elnek: esznek, foznek, kereskednek, szorakoznak es szorakoztatnak – aki nincs az utcakon az talan nem is el. Mivel mar masodjara jarunk ezen a videken mar felvettuk a ritmust es a szallasunkat is hamar megtalaltuk. Egy szloven “vilgjaro” recepcios fogadott es mutatta meg a privat szobankat. Egyteru szoba, egy nagy agy, egy tukor, egy asztal, egy ventillator es a wc-s zyuhanyzo. Melegviz nincs, de ilyen hosegben ki is hasznalna…  Isten hozott Tavol-keleten!!!

A hetoras idoeltolodas, a fulledt meleg, a ventillator hangja es a faradtsag egyuttes hatasara aludni itt sem nagyon sikerult pedig igeny lett volna ra… hiszen meg csak az odaut felen vagyunk tul. Masnap indultunk is vissza a repterre, hogy megcelozzuk a Fulop-szigeteket. Csak par oras ut, de a hosszas csatlakozas miatt egy ejszakat a varoban kellett toltenunk. Huhhh… a manilai repter  sem idealis a pihenesre, csak perceket sikerult aludni a folyton nyuzsgo arenaban. De mar kozeledunk…

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.